Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

IV. A gazdasági élet alakulása a világháború után

Mivel kevés volt a házhelynek való belterületi ingatlan, a Nagy Sándor tulajdonában lévő csertai birtokból - megváltási ár fizetésével 18 házhelyet és sportpályát mértek ki. Ma ez az Ady utca. A sportpályából később vásártér majd házhely lett, s a 60-as évek elején a Vass János utca végében létesítettek új sportpályát, amely jelenleg is megvan.

129 A földosztáskor 192 ember kapott földet 1-től 12 holdig. A volt gazdasági cselédek 5-12 holdat kaptak. A földhöz juttatott gazdák nehéz helyzetben voltak, mert a föld megműveléséhez se szerszámuk, se állatuk nem volt. A magángazdaságokban néhány tehén maradt csak meg, azokat kölcsönadták egymásnak, hogy tudjanak szántani, vetni. 1945-ben a volt cselédek még közösen aratták le az uraság által vettetett gabonát, a termést a cséplés után szétosztották és a következő ősszel már mindenki magának vetett. Birtokmegoszlás A földreform előtt: A földreform után: 0-5 kh 490 kh 0-5 kh 152 kh 5-20 kh 702 kh 5-20 kh 1727 kh 20-100 kh 263 kh 20-100 kh 212 kh 100-500 kh 117 kh 100-500 kh 171 kh 1000 kh felett 1227 kh 500-1000 kh 537 kh Birtokosok száma 229 Birtokosok száma 229

130 A község lakóinak száma az 1949. évi népszámlálás alapján: A népesség száma: 1336 lakóházak száma: 226 131 Külterület: Cigányhegy lakóház: 13 népesség: 68 Erdeifalu lakóház: 3 népesség: 107 Kurta major lakóház: 9 népesség: 137 Csapahegy népesség: 10 Dózsa-hegy népesség: 43 Harkályhegy népesség: 45 Konzármajor népesség: 13 Parragvár puszta népesség: 16 Szarkahegy népesség: 1 Szélgyöp népesség: 40 Zsupphegy népesség: 48 Pusztaapáti 1944-ben Salomvártól különvált és önálló község lett.

132 A község közigazgatásában változást hozott a tanácsrendszer bevezetése. 1950-ben Budafát a zalalövői tanácshoz csatolták, Zalacséb pedig önálló tanácsot alakított. Ezután a salomvári közös tanácshoz a 87