Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

IV. A gazdasági élet alakulása a világháború után

Szembetűnő volt a gyarapodás 1950-ig. A két háború között a lakosság békében, nyugodtan élt, igazi faluközösséget alkotott. Különböző egyesületek jöttek létre: sportkör, Kalot (fiúk) és Kalász (lányok) egyesület, és jól működött a korábban alakult tűzoltó egyesület is. A nyugodt, békés munkát ismét a háború zavarta meg. A fiatal férfiaknak be kellett vonulni katonának, itthon csak a gyerekek, az idősek és a nők maradtak. A háború alatt sokat nélkülözött a lakosság, hiszen a termés egy részét be kellett szolgáltatni. Az alapvető élelmiszereket és a petróleumot jegyre adták. Arról nem is szólva, hogy a hadba vonultak helyett az itthon maradottaknak kellett helytállni. A háborúban elesett az ifjúság színe-java. Salomvárról az első háborúban 28, a másodikban pedig 20 fiatal lett hősi halott. Emlékükre a község 1987-ben a plébános irányításával hősi emlékművett állíttatott, rajta márványba vésve a következő nevek: Pro Patria 1914-18 Baksa János Bíró József Dezső Gyula Ferencz Gyula Földes Ferenc Frigyes József Frigyes Károly Horváth István Horváth János Horváth Péter Kámán György Kámán Sándor Kemény Kálmán Kiss Gusztáv Köbli József Könye Dezső Könye László Lakatos Károly László Ferenc Lutter János Márovics János Németh János Pintér István Rózsás János Szekér István Szekér István Tóth Péter Vizy József 1940-45 Büki Lajos Gyarmaty László Havranek József Horváth János Horváth József Horváth Sándor Lutter József Németh István Németh István Németh József Pintér János Somogyi Jenő Sipos István Szálai István Szálai János Szegedi Lajos Szekér József Tóth Lajos Varga Boldizsár Eppinger Sándor 85