Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

IV. A gazdasági élet alakulása a világháború után

gépész. Ők egész éven át az uradalomban dolgoztak. Évi fizetésük, a konvenció a következő volt: 15 q gabona, 16 pengő készpénz, 1 hold föld kapásnövénynek, természetbeni lakás (1 földes szoba-konyha), 1 tehéntartás, tűzifa szükség szerint. A gabonát és a pénzt 4 részre elosztva negyedévenként kapták. Öregségi járadék vagy nyugdíj nem volt, aki már nem tudott dolgozni, gyermekeinek kellett eltartani. Érthető, hogy minden családban legalább 5 gyerek született, de nem volt ritka a 10-12 sem.

126 Ezek a viszonyok akkor nem csak Salomvárra voltak jelelemzők. Álljon itt dr. Vizy András - Dobri Mária: Zala vármegye szociális feszültsége 1940. című munkájából a Salomvárra vonatkozó rész: Salomvár: a./ Egy mezőgazdasági foglalkozású lakosra eső szántóterület 1,55 kat.h. b./ Egy km

2-re eső népsűrűség 49 c/ Idegen vármegyébe sommás munkára jár évenként átlag 54 fő százalékszám: 4,9 d./ Vándorlási különbözet arányszáma 1921-30 között 7,4 е./ A községet jellemző földművelési adatok: szántó: 1720 kh rét: 471 kh erdő: 2027 kh f./A község lélekszáma 1303 ebből mezőgazdasági foglalkozású 1103 g./ A község földadó alá eső területe 4513 kh h./ Nagyobb birtokok a község határában: 1935. évi adatok: 50-100 kh 1 100-200 kh 4 200-500 kh 3 1000 kh-on felül 1 A salomvári körjegyzőségből 1922. július 5-től vált külön Ozmánbük, Vaspör és Zalaháshágy, és szervezték meg a vaspöri körjegyzőséget.

127 A két háború között a község jól fejlődött. Kiparcelláztak 2 utcát: Csertát és Rózsa utcát, s a 20-as években beépültek a telkek. A lakosság száma a következőképpen alakult:

128 1920. január 1 1930. januári 1940. január 1 1950. január 1 1960. január 1 956 1970. januári. 1058 1069 1980.januári. 766 1181 1990.januári. 579 1336 1993.januári. 590 1195 1999.januári. 588 84