Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

III. A salomvári iskola története - 6. A Kurta majori iskola

1949-ben önkéntes alapon megalakult az iskolában az úttörőcsapat. A későbbi években szinte minden felső tagozatos tanuló úttörő volt. Kirándulásokat, túrákat rendeztek, tanulmányi sportversenyeket szerveztek. A nyári üdültetés is úttörő keretekben történt. 1966-ban kezdődtek meg a megyében a tanulmányi versenyek. Egykét év kivételével minden évben jól felkészített, eredményesen versenyző tanulók mentek az iskolából a járási, onnan továbbjutva a megyei majd az országos versenyre. 1968-ban pl. hetedik osztályos matematikából és fizikából 1. helyet, a megyei versenyen matematikából 2. helyet; 1969ben történelemből a 8 osztályban járási 1. és 2., matematikából járási 3., megyei 1., országos 8. helyet vívtak ki maguknak az iskola tehetséges tanulói. A továbbiakban is többször értek el matematikából 1. és 2. helyet és eljutottak az országos döntőig is. A sportversenyeken is számarányuknak megfelelően szóltak bele a járási és megyei helyezésekbe. 1983-ban megnyerték a zalaegerszegi teremlabdarúgó kupát, 1984-ben pedig a KRESZ kerékpáros versenyt. Iskolánk volt tanulói közül aránylag sokan végeztek főiskolát, egyetemet, és ma tanárok, orvosok, mérnökök. De a szakmunkásképzőt végzettek is munkaterületükön becsülettel, szorgalommal dolgoznak. 1020-25 éves találkozókra visszajárnak az iskolába. Az iskolában kialakított erkölcsi normákat döntő többségükben betartják, megszerzett tudásukat családjuk és a társadalom javára kamatoztatják. 6. A Kurta majori iskola Salomvár község határában terült el a 2000 holdas Eitner uradalom. A gazdaság központja a községtől 2,5 km-re lévő Kurta majorban volt. Gondozott, óriási park közepén állt a kastély, körülötte tisztes távolban épültek fel az istállók, pajták, magtárak, cselédházak. 1945-ben 28 család élt a majorban. Az uradalom alkalmazottai között volt egy ispán, kőműves, gépészkovács, kertész, erdész; a többiek béresek, kocsisok, gulyások voltak. A cselédek kommenciót kaptak az uraságtól: évi 18 q gabonát, 20 pengőt készpénzben, természetbeni lakást (1 szoba-konyhakamra), fűtést és szabad tehéntartást, valamint kapásnövények részére 1 hold földet megmunkálva. Az ispán képzett mezőgazdász volt, ő irányította a mezei munkákat. Az uraság külföldre menekülése után, 1945-ben a volt cselédek magukra maradtak. Földet ugyan kaptak a földreform során, de sem vetőmagjuk, sem állataik nem voltak a gazdálkodáshoz, így a szegénység a korábbiakhoz képest még fokozódott. A családokban szép számú, gyakran 6-8 gyerek is nevelkedett, akik Salomvárra jártak iskolába. Ruházatuk, cipőjük igen szegényes volt, ezért 69