Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

III. A salomvári iskola története - 5. Az iskola élete a körzetesítésig

Feltűnő az arányváltozás a mezőgazdaságban dolgozók rovására. Míg 1954-ben a családok 71%-a élt földművelésből, 1969-ben csak 37%-a, 1984-ben pedig a tsz-ben dolgozók is munkás kategóriába tartoztak, hiszen gépkocsivezetők, motorszerelők vagy fatelepi munkások. A lemorzsolódást, valamint az iskola befejezése utáni életük alakulását az 1969-ben végzetteknél vizsgáltam: Első ízben Első osztályba 1961/62-ben 39 elköltözött 1 iratkozott második osztályos 1962/63-ban 38 elköltözött 1 harmadik osztályos 1963/64-ben 37 negyedik osztályos 1964/65-ben 37 elköltözött 1 ötödik osztályos 1965/66-ban 36 elköltözött 1 hatodik osztályos 1966/67-ben 35 ismétlésre bukott 1 hetedik osztályos 1967/68-ban 34 elköltözött 2 ismétlésre bukott 1 102 nyolcadik osztályos 1968/69-ben 31 (normál korú). A 8 év folyamán elköltözött 6, megbukott 2, a lemorzsolódás 6%. Felsőbb osztályból ide bukott 1, ezért 32-en végeztek. Gimnáziumba ment 3 Szakközépiskolába ment 7 Ipari tanulónak ment 16 Mezőg. szakmunkástanulónak Nem tanult tovább A gimnáziumot végzettek közül 1 fiú villamos mérnök lett, 1 faipari mérnök. Többen lettek technikusok, szakmunkások. A lányok postai tisztviselők, bolti eladók, gyermekgondozónők. Feltűnő, hogy olyan községben, ahol tsz székhely is volt, egyetlen tanuló sem választotta a mezőgazdasági pályát. Az iskolai fegyelem az ötvenes évek közepétől egyre inkább tudatos lett. Ezt különösen akkor tapasztaltuk, ha kiránduláson, versenyeken voltunk tanulóinkkal, ahol több iskolából is voltak gyerekek, így mód nyílt az összehasonlításra. A továbbtanuló gyerekekről a középiskolákból is kedvező visszajelzéseket kaptunk. A gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók eredménye csak kis mértékben esett vissza, vagy tartották ált. iskolai eredményüket, a szakmunkásképzőben gyakran jobb osztályzatokat kaptak - főleg matematikából - mint az általános iskolában. 67