Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

II. A templom és a plébánia története

IL A templom és a plébánia története A templomban folytatott ásatásokból kiderült, hogy a Salamon család 1230 körül kis román szentélyt épített itt. A templomot 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. A vasvári káptalani levéltárban talált okirat szerint is 1364 előtt alapították és építették. 1333-ból ismerjük Tamás nevű plébánosát, aki később zalai főesperes lett.

33 A templomot szent János evangélista tiszteletére emelték és róla nevezték el. Búcsúja szeptember 8-án, kisasszony napján, illetve amióta ez nem hivatalos ünnep, a következő vasárnapon van. 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Vörös Salamon fia Harkályi Vörös János, valamint Fülöp, János magiszternek a fia és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adnak alapítványként a templomnak.

34 1403-ban János a plébános. A 16. században már szó van plébániaházról is, 1564-ben pedig a plébános 2 malmáról. A mohácsi vész után, amikor a törökök Lövőt és környékét elpusztították, 1566-tól a salomvári plébániához került Lövő és Háshágy az összes külközségeivel együtt. Területe hatalmassá nőtt, 130 négyzetkilométer lett. A templomot többször átépítették és megnagyobbították. Boltozott a szentélyben is. Kórusán 6 változatú orgona van. Kriptája is van. Érdekes adat: amikor a kriptát építették, a régi sekrestyében találtak 173 aranykincset, amelyek között volt László, Lajos, Zsigmond, Corvin Mátyás és Zápolya János királyok jelvényével és nevével ellátott emlék. (Pénzleletekről van szó, ezt felhasználták a templom megújítására).

35 A tornyot, amelynek alapja ősi, 1752-ben megemelték, 3 harang van benne. 1773-ban a keleti oldalán megnagyobbították, és cseréppel fedték be a templomot. 1886-ban a külsejét, 1889-ben a belsejét tatarozták. Legújabban 1970-ben a műemléki felügyelőség irányításával restaurálták, felszínre hozták a templom román és gótikus emlékeit. A 18. században plébánosa Vass József, aki magyar anyanyelvű, 1723. április 22-én született Pápán. A teológiát Veszprémben tanulta. Pappá szentelték 1748. június 29-én. plébános Salomvárott 1758. július 17-től haláláig, 1778. október 6-ig. A zalaegerszegi kerület esperese, buzgó hitoktató volt. Salomvárott ingatlan misealapítványt tett 1778ban. 6 Volt káplánja: Szilágyi István, aki beledi származású. 7 21