Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

I. Legrégibb írott emlékeink

Az 1850-es években novellái és irodalmi fordításai jelennek meg különböző lapokban. Fiatalon, 1861-ben hal meg Salomváron.

27 A kiegyezés utáni időszakban nagy fejlődésnek indul a falu. Ebben az időben nagy tekintélyt kölcsönöz a falunak Csutor Imre földbirtokos. Született Salomváron 1813. július 19-én. Meghalt Salomváron 1891. február 7-én. Apja Csutor János, anyja Viasz Zsuzsanna, felesége Hottói Nagy Johanna. Házasságukból 3 leány és egy fiú született. 1865-66-ban Zala megye főjegyzője. 1866-tól 1871-ig másodalispán. 1872 és 1878 között a megye alispánja. Rá hárult a modern polgári közigazgatás kereteit megteremtő törvényhatósági és községi törvény végrehajtása. Megváltozott a megye járási beosztása, megalakultak a községi képviselőtestületek. Hivatali működése idején tette kötelezővé a megye a községi szülésznők alkalmazását. Élete utolsó szakaszában salomvári birtokára vonult vissza. Itt írta meg „Észrevételek és toldalékok Bátorfi Lajos úr Adatok Zala megye történetéhez с munkájához, Deák Ferenc adomáival" című művét, amely 1890-ben Zalaegerszegen jelent meg. Részben kiegészítette, részben korrigálta a Bátorfi által közölteket. Az utókor puritán, egyenes jellemű, igazságra törekvő személyiségként emlékezik rá. Sírja itt van a temetőben, rajta ez a felírás: „Itt nyugszik zokoli és illyénfalvi Csutor Imre. Született 1813-ban, meghalt 1891-ben. Sírhalmodra leborulva imádkozunk, hogy örök bánatunkban Isten adjon nekünk vigaszt, a Te áldott, nagy lelked őrködjék, és Te nyugodjál békében. - Emlékül a felejthetetlen férjnek és páratlan édesapának a bánatos özvegy és hálás gyermekeid."

28 Még meghatóbb a 16 éves korában meghalt fiának gránit síremléke és felirata. „Szűk, setét sír vagyok - jéghideg kebelem. Nehezen békülsz ki - Óh ember énvelem. Pedig a porhüvelyt nyelem el csak magát. - A lelket angyallá én változtatom át. - Tőlem ne féljetek, - Vagyon vigasztalás. - Ő monda odafenn, - hogy lesz feltámadás. - Amennyi bánatod - Majd annyi öröm jut, - Ha megleled szülő - Az elveszett fiút. Ámen. Itt Nyugszik Csutor János, született 1855-ben, meghalt 1871-ben." A Csutor család kastélya a mai kultúrház helyén állt, parkja az egész Vass utca volt, amelyet csak 1945-ben parcelláztak fel házhelyeknek, s azután építettek be. A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősb. Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része. Erdőbirtokaik egy része, 553 kat.hold a keménfai határba is átnyúlt. Kurta majorban a múlt század végén tágas kastélyt építtettek, körülötte óriási, gondozott park terült el szökőkúttal, egzotikus fákkal, bokrokkal, virágokkal. Kurtából irányították az erdeifalui gazdaságot is, ott csak egy majorgazda felelt a munkáért. A két majorban mintegy 50 család élt, a férfiak az uraság 15