Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

Utószó

Utószó „Szülőföldem szép határa..." Ahogy a költőt e vers megírására, engem könyvem megírására elsősorban a szülőfalum iránti szeretet késztetett. Itt éltek, itt dolgoztak szüleim, innen vonult be édesapám 18 évesen a hazát védeni, ez áldott földben alussza örök álmát minden ősöm, minden rokonom. Itt nekem is ki van jelölve a helyem. A könyv előzménye, hogy még aktív pedagógus koromban egy pedagógiai pályázatra megírtam az iskola történetét. Áldott emlékű Sülé plébános úr rendelkezésemre bocsátotta a plébánia teljes iratárát, kedvemre válogathattam az iskolára és tanítóira vonatkozó régi iratok között. Az iskolatörténeti munkám sikere után gondoltam arra, hogy megírom a falu történetét is. Évekig gyűjtöttem hozzá az anyagot, jártam a levéltárat, könyvtárakat, beszéltem sok idős és kevésbé idős emberrel, elkértem a régi okiratokat, fényképeket, míg összeállt az anyag. Jószándékú segítőim most anyagi hozzájárulással lehetővé tették, hogy megjelenhessen a könyv. Célom, hogy a falu múltjának megismertetésével, az itt élő emberek küzdelmeinek bemutatásával a szülőföld, ezen keresztül a haza szeretetére buzdítsak. Hogy egyéni érdekeinken tudjunk mindig felülemelkedni, és a község javát előtérbe helyezni. Erre a község jelenlegi és korábbi lakói is sok szép példát adtak. Csak így őrizhette meg településünk évszázadokon át az önállóságát, s így nézhet bizakodva a jövőbe. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik élményeik elmondásával, régi fényképek, iratok rendelkezésemre bocsátásával, illetve anyagi hozzájárulással elősegítették könyvem megjelenését. Salomvár, 1999. november. Bicsak Istvánná Szegedi Irén 138