Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

VII. Néphagyomány, népszokások

ennek a szitykes-szutykos szolgálónak a farában. Felkelt, kezet fogott a szalonnás pásztorral: Hát te, szenes pajtás, hogy miképp vagy? Megvagyok, amint látod. - Hát te vén kirden-kordon öregapám tudsz-e imádkozni? Ő azt feleli: Tudok ám, jó sós perecet ropogtatni. Akkor a tepertős pásztor előlépett és így szólt: - koredon, koredon, vedd vissza a szavadat, minket itt a méltó istentiszteletben ne háborgass! Tudsz-e imádkozni? - Hát hogyne tudnék, hiszen az anyám előtt születtem. - Hát vess keresztet! A koredon keresztet vet: az Atyának, Szentlélek Istennek nevében. A töpörtyűs ráförmed: - Ó, te balga, hát a Fiú hol maradt? - Ja, hisz még csak most megyünk Betlehembe, ott fogjuk találni, leborulva fogjuk imádni. Az angyal rájuk szól: - Ne csacsolj fiú, fél tíz az óra, le kell már feküdni! Erre a pásztorok lefeküsznek, horkolnak, mintha aludnának. Az angyal énekelni kezd: - Kelj föl juhász bátyó, fénylik az istálló! ím az angyal jelenti, hogy kis Jézus születik. ím alacsony helyben, ökör, szamár térden állva lehel a jászolra. Erre a pásztorok fölugranak és közösen kántálják: - Bárcsak előbb fölébredtem volna! Daliás pajtás most állottam talpra. Már megcsendült a fülemben az angyal mondása, hogy kis Jézus született rongyos istállóban. Oda menni vagyon bátorságom, remélem, hogy Jézust is meglátom! Gyere pajtás menjünk el, te is lehetsz társunk! Míg a bárány jelentkezik, addig is táncoljunk, Jézus, Mária, Szent Józsefnek egy szép táncot járjunk. Andris pajtás fújj dudát, fújj dudát, fújjad nekünk szép nótát! Magasztaljuk az Atyát, Józsefet és Máriát! Ma született Messiás, Messiás, kit megmondott az írás. Koredon örülhetsz, hogyha velünk jöhetsz. Betlehembe jer pajtás, jer pajtás, ott lesz nekünk jó tartás. Sör, bor, mint tenger, ott ihatik az ember. Egyik angyal trombitál, trombitál, a másik meg furulyái, minden ember táncot jár és így ugrál: Hipp, hopp, hopp! Mélyen elaludtunk az erdőben, zengedezést hallunk a fülünkben. A madarak énekelnek, a vadak is zengedeznek, hideg tél van. Mária, Mária, Úr Jézusnak szent anyja! Mert szüzességgel szültél, Jézusnak anyja lettél, áldott vagy, boldog vagy, mi urunknak, Jézusunknak anyja vagy. Mit vigyünk hát néki? Ajándékul néki nem tudunk mi mást vinni, aranyat, tömjént és mirhát. Dicsérjük a boldogságos Szűz Máriát! Éneklik: Pásztorok keljünk föl, hamar induljunk el... És elindulnak a kis betlehem felé. Amikor az éneknek vége van, letérdelnek a betlehem előtt és hangosan mondják: Dicsértessék a Jézus Krisztus! A házbeliek felelik: Mindörökké Ámen. Valamennyien nézegetik a betlehemet, majd a betlehemesek ajándékot kapnak: pénzt, almát, száraz gyümölcsöt. Amikor elköszönnek, elmenőben ezt éneklik: Pásztorok, pásztorok örvendezve, sietnek Jézushoz Betlehembe... Mennek a következő házhoz, s ott újra kezdik a játékot. 120