Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

VI. Egyesületek, szervezetek, sport

Népi hímző szakkör Az új művelődési ház használatba vétele lehetővé tette a szakköri tevékenység beindítását. Az asszonyok körében népi hímző szakkör indítására volt igény. Bicsak Istvánné iskolaigazgató 1976 januárjában megszervezte és 1980 májusáig vezette a népi hímző és díszítőművészeti szakkört. A résztvevők száma 12-16 volt az évek során. A szakkör célja: a népművészeti hagyományok ápolása, azok továbbfejlesztése, a művészet szeretetére, jó ízlésre nevelés. Emellett a falusi asszonyok szabad idejének hasznos és kulturált eltöltését is szolgálta. A foglalkozások idejére gyakran hívtunk szakképzett előadókat az egészségügyi, jogi, nevelési ismeretek terjesztésére. A foglalkozások az őszi-téli időszakban 6 hónapon át heti egy alkalommal este voltak. A szakköri idény befejeztével minden évben színvonalas kiállítást szerveztünk az évi munkákból a művelődési házban. A sok szép hímzett terítő, párna azután az otthonokat díszítette, a lakás kultúráját emelte. A kiállítást nemcsak a helybeliek nézték meg, hanem más községekből is sokan eljöttek, így a falu jó hírnevét ez is minden évben öregbítette. Sportköri élet 1945 előtt az ifjúság sportját a Levente-intézmény szervezte. Az egész körjegyzőség fiataljai számára sportbemutatók, sportversenyek voltak itt atlétikából és csoportjátékokból egyaránt. Legnagyobb népszerűsége természetesen a futballnak volt itt is. A háború után is ez a sportág kelt életre elsőként. Rendeztek pl. kövérek-soványak, öregekfiatalok meccset, amelyeken mindig sok szurkolójuk volt. Nagyon sokáig, már a háború előtt is Csertában, a mai Ady utca helyén volt a sportpálya. Az ötvenes években ott marhavásártér lett, később pedig házhelyek. A pályát ekkor a Zala-rét egy távolabbi részén jelölték ki. Ez a pálya azonban nem volt kedvező, így a tsz megalakulása után a Vass János utca végében a tsz földjén lett kialakítva a végleges, minden sportrendezvényre alkalmas pálya, öltözőkkel. A kezdeti években a labdán kívül semmi sportfelszerelésük nem volt. mindenki a saját ruhájában játszott. 1949-ben kapott a sportkör először egységes felszerelést, mezt és csukát egyaránt. 1951-től 1961-ig a megyei második osztályban játszott a csapat Fűzi József intéző irányításával. Akkor még az állami szervektől igen csekély támogatást kaptak, a vidéki meccsekre teherautókon utaztak, bevételük csak akkor volt, ha valamilyen rendezvényt, pl. bált tartottak. Később megszervezték a pártoló tagságot, akik néhány forinttal támogatták a csapatot. A lakosság számának csökkenésével a futballisták száma is csökkent, 103