Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Az 1700-as évek

Zrínyi eszméi ebben a szabadságharcban megvalósultak: magyar nemzeti állam, nemzeti hadsereg. A fegyveres erők összetételében a lovasság volt túlsúlyban. A törökkel folytatott háborús hagyományok, az óriási területre kiterjedt harctevékenység, a hadsereg összetétele miatt azonban tovább folyt a portyázó hadviselés.

65 Egy tiszttartó jelentéséből csak néhány mondatot idéznék a kurucok lendvai tartózkodásáról. „A várban pedig valamennyi bor, gabona és valahol való volt, mind prédára ment, és semmi nem maradott (egyéb) az üres falaknál a várban. Utoljára még a várat is éppen föl akarták gyújtani... a szőlőhegyen több száz pincét fölvertek."

66 A kurucok és a császáriak egyaránt raboltak és gyújtogattak. A harcok útját üres falvak, éhező emberek jelezték. 1690-ben az alsólendvai uradalom, így Csernecz birtokosa is Eszterházy Pál lett. Ebben az évben a falu még teljesen puszta volt, a házaknak csak a helye látszott. Szűkös, a Mura áradásainak kitett határa csak lassan és a magasabb fekvésű halmokon települt be. 1710-ben kis Cserneczen 7 család házas zsellér lakik.

67 1715-ben egy nyomással művelik szántóikat, ami a háromszoros vetőmagot adja vissza. Réteiket a folyók áradása rombolja. Az 1720-as években az uradalom megpróbál gazdasági reformokat, de a kevés lakos és a földrajzi helyzet miatt kevés eredmény lesz. Búzát, rozsot, zabot, kukoricát termelnek. Szőlőt a szomszédos puszta falvak határában műveltek, silány boruk volt. Az is olyan kevés, hogy a három hónapos bormérési jogukat sem vették igénybe. Tűzi és épületfájuk van elég. 1770 körül külön jövedelme az uraságtól bérelt halászat. Temető, templom nincs. A gyerekek a szemenyei tanítóhozjártak.

68 Alsószemenyéről az 1696. évi dicalis összeírásban olvashatunk először. 5 jobbágya ekkor 18 hektár szántót, 3 kocsinyi rétet, és 1,25 hektár szőlőt müvei. Az elvetett mag kétszerese termett, a szőlő 11 kapás volt. Fölsőszemenye filiája. Ennek plébánosa 1774-ben 4 alsószemenyei kereszteléséért, 1 esketésért, 3 temetésért kapott stólapénzt. Volt természetbeni juttatás is: búzából, rozsból, zabból 1/16-ot, 20 disznólábat... A tanító javadalma ugyanekkor a telkesektől természetben rozs, búza és tűzifa volt. A fiúk taníttatásáért egy negyedévre fejenként 22,5 koronát és télen 1 kocsi fát kapott.

68 Szemenyén 1669-ben a Szent Bertalan templomnak csak a romjai láthatók. 1716-ban a régi plébánia templom még mindig áll.

69 A plébános úr szerint a mai templom küszöbét valaha a Mura folyó vize mosta. Tehát ez a régi templom - az ő meggyőződése szerint - a ma meglevő helyén állhatott. 1734-ben újra felállítják a plébániát 18 filiával.

70 Ezekből az évekből valók a plébánián a legkorábbi ma is meglevő anyakönyvek. 1741-től vezetik a ke34