Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)
A török hódítás kora
Szemenye: Contractus szerinti adó: 120 ft, a szultánnak 45 ft, a kanizsai basának 9 ft, (és még természetben 9 köböl liszt, 8 veder bor, 15 pint vaj, 30 tyúk, 20 szekér tíz nap munkára. Ebben az évben a birtokos gróf Nádasdy Ferenc és gróf Eszterházy Pál.) Csernec: Contractus szerinti adó: 40 ft, a szultánnak 21 ft, a kanizsai basának 3 ft (és még természetben 5 köböl liszt, 5 veder bor, 10 pint vaj, 14 tyúk, 2 lúd, robotra 5 szekér 10 napra. A birtokos gróf Nádasdy Ferenc.) 55 Az 1664. évi hadjáratkor is ezen a vidéken haladtak keresztül a katonák. (9. kép) Csernecet a Kanizsához vonuló zsoldosok teljesen elpusztították. Az üres faluban rácokat próbáltak letelepíteni, de eredménytelenül. 1690-ig, a török uralom bukásáig csupán néhány család lakja. 1669-ből Szemenyéről olvashatjuk: A falazott plébániatemplomot a Mura áradása teljesen elpusztította, csak romjai maradtak. Ez volt a folyó által alámosott, ekkor már Szent Bertalan templom. A gróf új telket jelölt ki a plébánialak és kápolna építésére. 1690-ben Mura folyón hatalmas áradások voltak. Ez évben szakadt szét a falu alsó és felső részre. 57 Erről a nagy áradásról a falubeli emberek még ma is mesélnek történeteket. Azt mondják, hogy a jég tömte el a Mura torkolatát. Akkora áradást okozott, hogy az uradalmi pincéket tönkretette, egész hordó borokat sodort magával. A faluból 27 házat vitt el, hét-hét maradt. Ennek az árvíznek a nyoma falunk képén ma is megfigyelhető. A felsőszemenyei utca meg van szakítva, egy rét furakodott az alsószemenyei folytatás elé. Ez a rét alacsonyan fekszik, a határa viszont meredek, a folyó erejének nyomait őrzi. 1683-ban a török szultán Bécs elfoglalását tervezte. A felmentésre siető nemzetközi hadaknak köszönhető, hogy a város nem esett el. Létrejött a Szent Liga, mely célul tűzte ki a törökök kiűzését Magyarországról. Ez után a császári hadak, mint hódítók szállták meg az országot, a Habsburg-uralom következett. Szeretném megemlíteni azokat a birtokosokat, akiknek neve a 17. században a faluval kapcsolatban felmerült. Zrínyi Miklós néven két hőst tart számon a történelem. A dédapát, aki Szigetvárt védte II. Szulejmán hadai ellen, s meghalt 1566-ban. Az unokát, aki versben örökítette meg az emlékezetes várvédelem történetét. A mi hősünk az unoka, akinek nevéhez több jelző is tapad: kiváló író, nagyszerű költő, élesen látó politikus, hadvezér. О építette meg a török támadások ellen Új-Zerin várát. Horvát és magyar jobbágyaiból hadat szervez, katonáival visszaveri a birtokát háborgatókat. Portyázásai közben foglyokat ejt. A harci eseményeket főleg az időjárás, a Mura vízállása és a fagy kormányozta. Zrínyi levelezéseiben sok szó esik őszi esőkről, sárról. Ha a Mura vize a hosszú szárazságban leapad, megnő a veszélye a török támadásnak. 32
