Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Muraszemenye története őskortól a római korig - A honfoglalástól a 13. századig

ság sok szláv szót őrzött meg. Pl. pokol, apát, szerda, csütörtök, péntek, kehely, oltár, szent.

9 Csernec, Szemenye szavaink is szláv eredetűek. A törzsek szálláshelyeit széles, lakatlan földsávok vették körül. Ez volt a határvédelem fontos eleme. A honfoglalás korában a mi vidékünk is az őrségi területek előtt álló gyepüelve része volt. Ezt bizonyítja, hogy a határok menti, műveletlen területeken hatalmas birtokok alakultak ki. Nagy területeket vett birtokba a Hahót nemzetség, továbbá a Bánfiak, Nádasdyak, Szécsiek, stájer és magyar oligarchiák egymást váltó nemzedékei.'

0 A Hahót vagy ahogy később nevezik, Búzád nemzetség - környékünk birtokosai - jelentős szerepet játszott hazánk történelmében. Számos nádort, bánt, érseket adott az országnak. Ősük a Haholt nevű német lovag volt, aki kíséretével 1163-ban III. István hívására jött az országba. Kiemelkedő katonai érdemeiért hatalmas birtokokat kapott. Jelentős a Zala vármegyei birtoka.

11 A királyi vármegyerendszer kezdetei all. századra vezethetők vissza, e korban szinte a királyi hatalom meghosszabbított karjait jelentették a vármegyék.

12 A mai megye területén kis várak épültek. A Hahót birtokon fekvő valamennyi kis vár a birtokközpontok védelmét szolgálta, a kialakulóban levő földesúri osztályhoz kapcsolhatók. Építési idejük a 11-13. századra tehető. Ilyen várak a Hahót - Fakos vitéz vára, Hahót - Sárkánysziget, Liszóvárdomb. Aligvár vára is ebből az időből származik. Mocsár és víz védelmében épült, kör alakú, árokkal és sánccal körülvett vár volt.

1 Ennek a várnak a helyére Gózon Imre is felfigyelt. 13. századi kerámiadarabokat talált még. A hadügy hűbéri és lovagi jellegű volt. A 10-13. században az uralkodó osztály tagjainak birtoka nagyrészt feltételhez kötött adománybirtok, melynek fejében meghatározott módon és meghatározott ideig fegyveres szolgálatot kellett teljesíteniük.

14 1242 a pusztítás éve volt. A tatárok hadjáratának fő célja Magyarország, a kereszténység elpusztítása, Béla király kézre kerítése volt. IV. Bélát a tatárok minden európai uralkodónál jobban gyűlölték, mert védelmébe fogadta a menekülő kunokat, földjüket a magyar korona országai közé sorolta.

15 Csaknem az egész magyar hadsereg elpusztult, maga a király is menekülésre kényszerült. A szemenyei templomban régebben volt egy emléktábla melyre rá volt írva, hogy IV. Béla a faluban pihent meg, amikor a tatárok elől menekült. A belső restaurálás után a tábla nem került vissza a helyére, nem tudni hiteles-e a történet. 1242 márciusában Batu kán Esztergom alatt kiadta a parancsot a visszavonulásra. Az ország kiürítése ahhoz hasonló tervszerűséggel és kíméletlen pusztítások jegyében zajlott, mint a meghódítás. A seregek letarolták, felélték az útjukba eső vidéket, foglyok tömegeit hajtva maguk előtt.

16 IV. Béla a tatárjárás után romjaiból állt neki újjászervezni az államot. Mivel a 17