Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Csernec név eredete, előfordulása

Csernec név eredete, előfordulása A szláv Crznz = fekete szó „c" képzős változatának tartják. A helybeliek szerint falujuk neve fekete földet jelent. 1361. Villa Chernuch (Zalai Oklevéltár 1. DL. 5077.) 1362. Chernuch (DL. 5081) 1389. Chernech (Zsigmondkori Oki. I. 940.) 1389. Chernuch (Zsigmondkori Oki. I. 1121.) 1405. Poss Chernech (DL. 9067.) 1478. Kys Tsternecz (DL. 18143.) 1550. Kys Cherne Lakosa (Die. Zala II. 493.) 1566. Chernecz (Die. Zala I. 561.) 1663. Kis Cseőrneőcz (Alsólendvai uradalom, török adók összeírása) 1675. Kics-Czernecz (Puszta földek összeírása) 1690. Kys Chernecz (Jövedelemösszeírás-egykorú másolat) 1805. Kiss Csernetz (ZÁL Nem nemes népesség összeírása katonai célra) 1828. Csörnöz (Nagy 1.343) 1904. Kiss Csernecz (M. Gazd. Tört. Szemle) Szentbenedek (Pondelek) amelynek Szent Benedek egyházát 1353-ban, mint plébánia templomot említik Szemenye és Rátka határában. 1495-ben csak prédium, és a plébániai összeírásokban később nem szerepel. Istvánd község egy 1347. évi oklevélben fordul elő. 1550-ben Balázs volt a plébánosa. 1570 körül a törökök elpusztították a helységet. Aligvár major vagy puszta ma is meglevő település. A falutól ÉK-re a Hahót nemzetség egy korai vára állt. A helyet teljesen elszántották. Latiborc is valaha lakott volt. A révnél is állt egy falu. Már 1381-ben említenek egy kúriát itt, melyen ekkor megfeleztek az osztozkodók. Népességi adatok állnak rendelkezésünkre püspöki levéltári adatok, katonai célú összeírások, korabeli helységnévtár alapján. A különböző források egyes esetekben eltérést mutatnak, de a szemléltetésre így is alkalmasak. 14