A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében GASPAbaCS MÁRK KILIT Gasparics Márk 1810. április 7-én született a Zala megyei Cirkovlyánban (ma Horvátország), horvát földműves szülők gyermekeként. A nagykanizsai piarista gimnázium elvégzése után, 17 évesen Kilit néven belépett a ferences rendbe. Nagy­szombatban, Esztergomban és Pozsonyban végezte teológiai ta­nulmányait, 1833-ban pappá szentelték. Irodalmi munkáival, nagyhatású prédikációival hamarosan országos hírnévre tett szert. Az 1848-as forradalom híre a szülőföldjén érte, ahol mura­közi horvát falvakban a horvát nemzeti mozgalom propagan­dájának ellensúlyozására a polgári átalakulás előnyeit magya­rázta a népnek, és a kormány iránti hűségre biztatta őket. A nyár folyamán tábori lelkészként csatlakozott a Dráva-vidék védelmére kirendelt nemzetőrséghez, ahol nemcsak a nemzet­őrök lelkesítésével, lelki gondozásával foglalkozott, hanem hír­szerzőként is működött. 1848 októberében a Muraköz felszaba­dítására érkezett Perczel Mór hadseregében, az ekkor szerve­ződő 47. honvédzászlóaljban látta el a lelkészi feladatokat. De­cemberben, a Muraköz kiürítése után azonban nem követte Perczel hadseregét, hanem a Nemegyei Bódog őrnagy vezette egységekkel a Dunántúlra, majd 1849 februárjában Szegedre került. A IV. bácskai hadtest tábori főlelkészeként vett részt a délvidéki hadműveletekben, ahol katonai vitézségével is kitün­tette magát. Szenttamás ostrománál maga vezette rohamra a honvédeket. E hősies tettéért Perczel címzetes honvéd őrnaggyá léptette elő. Az ostrom után nem engedte, hogy a zentai véreng­zés miatt felbőszült magyar csapatok a szerb lakosságon állja­nak bosszút. A szabadságharc bukása után az országban bujkált, majd bekapcsolódott a Makk József és Jubál Károly féle Habsburg ellenes szervezkedésbe, amiért 1852-ben letartóztatták és kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet 1853. szeptember 2-án a po­zsonyi Disznómezőn hajtották végre. Irodalom: Zakar Péter: „Én éltemet szívesen föláldozom ho­nomnak..." (Gasparich Kilit 1848-49-ben.) In: Pannon Tükör, 1998. 2. sz. 76-81. p. 77

Next

/
Thumbnails
Contents