A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében

Béres Katalin: CSÁNY LÁSZLÓ Csány László 1790-ben született Alsócsányban, Csány Bernát táblabíró és Bessenyei Anna negyedik gyermekeként. 10 éves korában a szombathelyi gimnáziumban kezdte tanulmányait, majd a győri jogakadémia első két évének elvégzése után, 1810-ben beállt a 9. huszárezredhez kadétnak. Később az 5. (Radetzky) huszárezredhez kerülve, alhadnagyi rangban vett részt a Napóleon elleni harcokban. 1818-ban lépett ki a hadseregből, hazatérve szülőfalujába, gazdálkodni kezdett. A megye politikai életébe az 1823-as vármegyei ellenállás idején kapcsolódott be, s hamarosan a szabadelvű ellenzék egyik vezéralakja lett. Radikális szónoklataiért 1837-ben megpróbálták perbe fogni, sikertelenül. Részt vett Zala vármegye követutasításainak kidolgozásában, az ellenzék kortes vezére volt. Cikkeket írt Kossuth Pesti Hírlapjába, szervezte a kanizsai Védegyletet, tagja volt az Ellenzéki Körnek. 1843-ban unokaöccsének eladta birtokait az alsócsányi kúriával együtt, Nagykanizsára költözött, s 1845-től a Zöldfa Vendégfogadóban volt az otthona. 1848. ápr. 10-én kormánybiztossá nevezték ki a nyugatdunántúli antiszemita megmozdulások és parasztmozgalmak 58