A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: tornya, Lebenye, Bánokszentgyörgy, Söjtör községekben tartózkodtak. Ezek vitték a híreket a Muraközből a bizottmányhoz.

46 Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök a veszélyeztetett dunántúli megyékben népfelkelést hirdetett. Szeptember 14. A horvátok a Murát átlépve elfoglalták Letenyét Jellasics proklamációban próbálta a népet megnyugtatni, hogy nem lesz bántódásuk. A valóságban azonban a horvát sereg mindenütt rabolt, fosztogatott. Szeptember 15. A Kottorinál és Letenyénél áttört horvát egységek Nagykanizsát is megszállták. Jellasics a várostól bort és élelmet követelt. A város környékét kifosztották. A seregtől lemaradókat a kanizsai polgárok verték agyon. Jellasics Kanizsáról írta levelét az ÁB-hez, amelyben követelte a megye tisztikarától, hogy biztosítsa serege élelmezését.

47 Az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. Szeptember 16. Az ÁB kijelentette, hogy Jellasicsot a „magyar haza pártütő ellenségének tekinti", vele érintkezésbe nem lép, táborának élelmezését megtagadta. Sőt a tisztviselőknek feladatául adta, hogy a nép között legyenek állandóan és világosítsák fel őket arról, hogy Jellasics „a nép szabadságának elnyomására és az önkényes hatalom visszaállítására törekszik"

48 Szeptember 17. Jellasics főereje elhagyta Kanizsát, Komárvároson és Galambokon át elindult Marcali felé. Szeptember 18. Csány László Keszthelyről Tapolcára, onnan Nagyvázsonyba ment, ide várta a nemzetőröket. A leváltott Teleki Ádám helyét István nádor vette át. Séllyey László - a muraközi járás főszolgabírója - Simonich Sándor báni biztos által összehívott csáktornyai gyűlésen - a bán (Jellasics) fellépését törvénytelennek nyilvánította. Kijelentette, hogy a muraközi nép nem akar Horvátországhoz tartozni. Erre Simonich elhagyta Csáktornyát. 24