A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében Leírása: Egyszerű, műkőből öntött lapon gránittábla, vésett felirattal. Megjegyzés: Persovits Sándor eredeti sírköve már nincs meg. Az új emléket késői leszármazottai állíttatták, de nem a sír felett, hanem mögötte, a Persovits család temetkezési helyén. PÜSPÖKI GRÁCIÁN Püspöki Grácián 1817. dec. 20-án született Felsőnemesapátiban. Apja Püspöki János zempléni származású cs. királyi huszár őrnagy, anyja Csány Zsuzsanna - Csány László testvére volt. 12 éves korától a nagykanizsai piarista gimnáziumban tanult, majd a négy grammatikai osztály elvégzése után katonai pályát választott. 1834. febr. 13-án belépett az 5. huszárezredbe, s ott volt hadapród 1842-ig, akkor kilépett. Hazatérve gelsei birtokán gazdálkodott. A zalai szabadelvű nemesifjak holdudvarához tartozott, de nem játszott vezető szerepet. 1849-ben, Buda ostroma előtt néhány nappal csatlakozott a 47. honvédzászlóaljhoz, s mint zászlótartó őrmester vett részt a vár visszafoglalásában. Az ostrom során ő tűzte ki először a győzelmet jelentő nemzeti zászlót a vár falára. Ez a cselekedete tette legendássá nevét. Jutalmul hadnaggyá léptették elő. A szabadságharc bukása után három évvel visszatért Zalába. Feleségül vette Dőry Máriát, házasságukból 5 gyermek született. A család a Pusztaszentlászlóhoz tartozó Válickapusz143