A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében

Béres Katalin: BARCZA BOLDIZSÁR Barcza Boldizsár 1812. jan. 27-én született a ma Veszprém megyéhez tartozó Magyargencsen. Apja Barcza István táblabíró, anyja Jákfai Gömbös Zsuzsanna volt. 1832-ben katonai pályára lépett, tagja volt a nemesi testőrségnek, majd a es. kir. hadsereg főhadnagya lett. 1846-ban kilépett, a Vas vármegyei közigazgatásban helyezkedett el. 1848-ban belépett a szerveződő honvédseregbe, ahol századossá nevezték ki, s a Pécsett alakuló 8. honvédzászlóaljhoz került. Zászlóaljával részt vett a szerbek elleni délvidéki harcokban. 1849. márc. 16-án őrnaggyá léptették elő, s a szabadságharc végéig a IV. hadtesthez tartozó 8. honvédzászlóalj parancsnoka maradt. Csapatával ott volt a Bácska felszabadításáért vívott sikeres harcokban, majd a vereséggel végződő temesvári ütközetben. 1849. aug. 20-án Borosjenőnél tette le a fegyvert. A bukás után hadbíróság elé állították, majd Aradon golyó általi halálra ítélték, amit később kegyelemből 16 év várfogságra enyhítettek. 1852. jún. 16-án amnesztiával szabadult. Hazatérése után, 1853-ban költözött Zalába. Először Csonkahegyháton, majd Kustánszegen telepedett le, s az Istók-féle birtokon bérlőként gazdálkodott élete végéig. Alapító tagja volt a Zala megyei Honvédegyletnek. 83 éves korában, 1895. ápr. l-jén hunyt el Kustánszegen. Irodalom: Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1987. 99. p. 102