Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 2. kötet (Zalaegerszeg, 1998)
Vándor László (Zalaegerszeg): A bajcsai vár feltárásáról (1995–1996. évi eredmények)
NÉPEK A MURA MENTEN 1997 VÁNDOR László A BAJCSAI VÁR FELTÁRÁSÁRÓL (1995-1996. évi eredmények) A Principális-csatorna (a 18. századig Kanizsa-patak) széles, mocsaras völgyének nyugati oldalán a ma Nagykanizsa városhoz tartozó Bajcsa településtől délkeletre egy magasabb domb található. A terület neve Törökvári dűlő, ami arra utal - annak ellenére, hogy mára a felszíni maradványok már alig kivehetőek -, hogy a helyi néphagyomány számon tartotta egy hajdan itt állt vár emlékét. A falu felőli, azaz nyugati és keleti oldalon a védőrendszer nyomai már régóta nem látszottak, a földművelés eltüntette őket. Az erődítményre csak a domb keleti és déli oldalán az egykori várárok maradványai utalnak. Az elmúlt években végzett terepbejárásaink során a hajdani vár füves, erdős felszínén csekélyebb mennyiségű téglatörmeléket lehetett megfigyelni, késő középkori, kora újkori kerámiát lehetett gyűjteni. A domb északi oldalán egy nagy homokbányát működtet a Drávakavics KFT, amely 1995-ben elérte a vár területét. A kotrógép téglafalakat talált és a területen leletmentő ásatást kellett kezdeni. Mindenekelőtt azonban tekintsük át a bajcsai várra vonatkozó írott forrásokat. A magyar szakirodalomban az itt állt várnak alig találjuk nyomát. Néhány helytörténeti munkán kívül csak Takács Sándornak az 1930-as években írt tanulmányaiban lelünk rá néhány, az erődítményre vonatkozó adatra. Ezekben a szerző, utalva arra, hogy a levéltári források Stájerországban vannak, úgy vélte, hogy Bajcsa építtetője Zrínyi György volt. Bajcsa váráról mindeddig egyetlen jelentősebb tanulmány készült, F. O. Roth munkája, aki 1970-ben közölte a grazi levéltárnak a vár építésére vonatkozó adatait. A tanulmány nagy részletességgel feldolgozza az építkezésre vonatkozó nagyon gazdag forrásokat, azonban ezeket sajnálatosan elsősorban csak eseménytörténeti szempontból elemzi. Magának az építőmunkának, az építési tevékenységnek a szerző nem szentel komolyabb figyelmet, és az is sajnálatos, hogy egyetlen építési rajzot, alaprajzot sem közöl. A Roth által közölt anyagra alapozva 1994-ben foglalkoztam először a bajcsai vár építésének kérdésével a Nagykanizsa monográfia I. kötetében. Itt közöltem az erődítmény formájára utaló mindeddig egyedüli alaprajzot, amely az OL Batthyány anyagában a falut és határát ábrázoló 18. századi térképen őrződött meg. Ennek alapján tudtuk, hogy Kanizsához hasonlóan ötszögű alaprajza volt (a sarkokon a rajzoló bástyákat nem ábrázolt) és árok övezte. Sajnos, a térképen leegyszerűsítve ábrázolt vármaradványról ennél többet nem tudhattunk meg. 4 Mit tudunk tehát a bajcsai várról a publikált írott adatokat összegezve? Mikor és miért építették, mi volt a szerepe, és meddig állt fenn? A Kanizsa-patak széles észak-dél irányú mocsaras völgye - és annak keleti előtere fontos stratégiai szerepet töltött be a 16. század második felében. Erre alapozódott 1566-tól a Balaton és a Dráva-Mura közti (vagy egyszerűen kanizsai) főkapitányság, melynek székhelye, Kanizsa mind folyásának, mind mocsarainak mintegy a közepén feküdt. Kanizsa vára a magyar 101