„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

[lásd jelen kötetben írt tanulmányának 26. jegyzete] nem fogadhatjuk el, mivel a pozsonyi Seminarium Generale közvetlenül II. József halála után, 1790 tavaszától megszűnt, és a teológusjelölteket ekkortól ismét saját egyházmegyéjükben képezték). Az egyháznagyokat fogadó I. Endre alakjának mellékjelenetekéntjobboldalt Szent Gellért vértanúságát látjuk. A kereszténység helyreállításának gesztusa a katolikus egyház II. József halálát követő részleges restaurációjára utal, korábban elképzelhetetlen módon aktuálpolitikai eseményt ábrázolva egy templom liturgikus terében. írod: Galavics 1971, 63, Művészet Magyarországon 1780-1830, 167. (Galavics Géza), Kostyál 1995, 230-231. Lásd 61. kép KL 42. Krisztus a kereszten, 1793. vászon, olaj, 127 x 92 cm, j.n. Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum, ltsz. K.81.1. Restaurálta: Marosfalvi Antal, 1991. Dorffmaister Kálvária-sorozatának e késői darabja korábban a Zala megyei alispán irodáját díszítette. Szily János püspök 1793. május 8-án kelt, Mlinarics Lajos helyettes alispánnak szóló, latin nyelvű leveléből tudjuk, hogy a kép megrendelésére a megye kérte fel a festővel ekkoriban folyamatos kapcsolatban álló püspököt. Az elkészült festmény megérkezett Sopronból Szombathelyre, s Szily kéri a megyét továbbszállítására, valamint a festő 45, és a szállítási alkalmatosságul szolgáló ládát készítő asztalos 1 forintos követelésének kielégítésére. Az erősen besötétedett festmény bizonnyal eredetileg is csaknem monokróm volt, színvilága csupán a barnára épül. A művész érzékletesen hangsúlyozza ezzel a Jézus halálakor az evangélium szerint három órától hat óráig beálló sötétséget, amelyben - nem csak átvitt értelemben - világít a ruhátlan Megfeszített sápadt bőre. írod: Fábián 1936, 198. KL (Die Meinung von Géza Galavics [26. Fußnote seiner Studie in diesem Buch] kann nicht akzeptiert werden, da das Seminarium Generale in Preßburg unmittelbar nach dem Tod von Joseph II, ab 1790 aufgehoben wurde und die Theologenkandidaten ab dieser Zeit wieder in ihrer Diözese ausgebildet wurden). Als Nebenszene bei der Gestalt Endre I. der die hohen Priester empfangt, ist das Marthyrium des heiligen Gellérts rechts. Die Tatsache der Wiederherstellung des Christentums ist eine Anspielung auf die partielle Restaurierung der katholischen Kirche nach dem Tod Joseph II. Früher wäre es unvorstellbar gewesen, daß in dem liturgischen Raum einer Kirche ein aktualpolitisches Ereignis dargestellt wird. Lit: Galavics 1971, 63, Művészet Magyarországon 1780-1830, 167 (Géza Galavics), Kostyál 1995,230-231. Siehe Abb. 61. KL 42. Christus am Kreuz, 1793. Leinwand, Öl, 127 x 92 cm, ohne Signatur. Zalaegerszeg, Göcseji Museum, Inv. Nr. K.81.1. Restauriert von Antal Marosfalvi, 1991. Dieses späte Stück der Kalvarienberg-Serie von Dorffmaister schmückte früher das Kabinett des Vizegepans des Komitats Zala. Aus dem Brief an Lajos Mlinarics, den Vizegepan, geschrieben von dem Bischof János Szily am 8. Mai 1793 in lateinischer Sprache, geht hervor, daß der zu dieser Zeit mit dem Maler in kontinuierlichem Kontakt stehende Bischof um die Bestellung des Bildes vom Komitat gebeten wurde. Das fertiggemalte Bild kam von Sopron in Szombathely an und das Komitat wird von Szily gebeten, es weiter zu befördern, weiterhin die Forderung von 45 Forint des Malers und die des Tischlers für die angefertigte Truhe zum Transport im Wert von 1 Forint auszugleichen. Die Farbenwelt des stark dunkel gewordenen ursprünglich wohl monochromen Bildes wurde nur auf braune Töne aufgebaut. In den drei Stunden der von 3 bis 6 Uhr anhaltenden Dunkelheit zur Zeit des Todes Christi leuchtet laut Evangelium- und nicht nur in übertragenem Sinne - die blaße Haut des Gekreuzigten. Lit: Fábián 1936, 198. KL