„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei

27 A nagyszombati Seminarium Generale (Collegium Rubrorum) alapításáról, szerepéről és sorsáról, Ш. Ferdinánd támogatásáról Pauler Tivadar: A budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem története. Budapest 1880. 37,86. 28 Galavics 1980, kat. 67. 29 A würzburgi palotakápolna belső teréről annak reprodukciójával lásd Erich Bachmann: Residenz Würzburg und Hofgarten. München 1973, 70. és 24. kép, továbbá Bernd M.Mayer: Johann Rudolf Byss (1662-1738). München 1994, 302-303. A mennyezetkép 1945-ben egy bombatámadás során olyannyira megsérült, hogy restaurálása újrafestéssel lett egyenértékű. 30 A szentgotthárdi történeti sorozatot részletesen először Fábián 1936a, 34-35 írta le, s legutóbb alapos levéltári kutatással az apátság egészének történetébe s díszítési rendszerébe ágyazva Sternegg 1981, 504-515. dolgozta fel mintaszerűen, s közli valamennyi kép reprodukcióját is. A hat festményért és a mennyezetért az első részletet 1795 májusában, a másodikat 1796 májusában fizették ki. A nyugtákat közli Sternegg 1981, 533. 182. jegyzet, s hasonlóképpen az apáti fogadó alaprajzát is a képek eredeti elrendezésével (506.). Öt történeti jelenetet (és néhány dekoratív térkitöltő pannót) az 1950-es évek kolostorfeloszlatásai során szállítottak a múzeumba, míg a hatodik (66. kép) Heiligenkreuz és Szentgotthárd szétválásakor (1878) Heiligenkreuzba került, s ma is ott őrzik. Lásd Sternegg 1981, 533. 182. jegyzet. 31 A heiligenkreuzi apátság történetében szereplő magyar királyoknak - Imrének és I. Andrásnak - a Mausoleum metszetei után a kolostor ebédlőjébe festett portréit lásd Klostermarienberg 1996, 97-98 színes képpel. Pannonhalmáról legutóbb Galavics Géza: A pannonhalmi apátság barokk ebédlője. Mons Sacer 996-1996, П. 67-93 32 T. Heimb munkájának (lásd 4. jegyzet) közvetlen felhasználásáról Sternegg 1981, 509-510., ahol magyar fordításban is közli Heimb-nek mindkét csatára s a visszaváltásra vonatkozó részleteit is. A Heiligenkreuzban őrzött Dorffmaister kép színes reprodukcióját lásd Klostermarienberg 1996, 48. . 33 Ilyen típusú festményt a 17. században kiépített szentgotthárdi templomról és kolostorról is készítettek a heiligenkreuzi ciszterciek, amikor 1734-ben a kolostort és a birtokot magukhoz váltották. Képét közli Sternegg 1981, 387, és 16. kép, továbbá színesben Klostermarienberg 1996, 50. 34 Fritz Alberik apát személyét a festményen Sternegg Mária azonosította. Lásd Sternegg 1981, 511-512 35 A szombathelyi líceumról lásd Vecsey Lajos: A szombathelyi királyi líceum alapítása és első évei 1793-1808. VSz 1934/1, 1935/1-2, 5-6. Idézi Sternegg 1981, 533, aki a az apát mellett álló két szerzetes tanár alakját - Sámpár Ignác, Staresetz Bernát - is azonosította (514, 535.). 36 Ennek folyamatáról és emlékeiről V. Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly az Aurora képszerkesztője és illusztrátora. MÉ 1967, 151-176, s Uő: Kisfaludy Károly. A művészeti romantika kezdetei Magyarországon. Budapest 1973. Művészettörténeti füzetek 5., továbbá Galavics 1980, a tanulmányhoz tartozó katalógus tételekkel együtt. 37 Csokonai e tervéről Kaziczy Ferencnek 1804-ben írt levelében számol be: Kazinczy Ferenc levelezése Ш. (kiadja Váczy János) 201., idézi Csatkai 1968, 261. 38 A mohácsi Dorffmaister képek reformkori látogatóiról lásd all. jegyzetet. 95