„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

77. Kopp Farkas (Wolfgang Koepp, Kismarton 1738-1807 Bécs): Krisztus a kereszten, 1780 körül műkő, tus, akvarell, 94,5 x 71,4 cm, j.n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 94.1.

M Kopp Farkas Maulbertsch tanítványa volt a bécsi akadémián 1767-1769 között. Bécsújhelyen élt, a bécsi Theresianum rajztanára volt. A kismartoni hegyi templom mennyezetfreskóját apjával együtt festette 1772-ben, tíz évvel később készítette a solymári templom szignált Nep. Szent János-oltárképét. Főleg Alsó-Ausztriában illetve Bécsben dolgozott, számos gipszmozaikot készített, fal- és oltárképeket festett. A Magyar Nemzeti Galéria több, kőalapra, tussal és akvarellel készült kisméretű tájképét őrzi. Kopp Keresztrefeszítés-kompozíciója beállításában (alacsony horizont, frontalitás) rokon Dorffmaister hasonló jellegű műveivel. О is kevés színt használ, tulajdonképpen csak szürkét és barnát, a világosság és a sötétség színét. Képének érdekessége, hogy a hegytetőn álló kereszt háttere nem kidolgozott, baloldalt a sötétség (felül) démonainak és a világosság (alul) angyalainak küzdelme sejlik. E küzdelem - mint nem biblikus motívum - oly kevéssé konkrét, hogy a foltok (és formák) keveredéséből talán csak asszociálunk rá. KL 78. Magyarországi festő, 18. század vége: Gróf Niczky Kristóf országbíró képmása, 1780 körül vászon, olaj, 158 x 92 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz. 64.1. Származás: Vétel Thury Zoltántól, korábban Niczky tulajdonban Restaurálta Szentkirályi Miklós, 1987 A kép 1965-ös első közlése óta Dorffmaister István műveként szerepel az irodalomban, mint a temesvári vármegyeházára készült állítólagos Dorffmaister-portré variánsa. Az egykori temesvári kép szerzőségére vonatkozóan azonban nincs biztos adatunk, s kevés ahhoz is a támpont, hogy a Nemzeti Múzeum portréját a csupán múlt századi átrajzolásból ismert temesvári kép változatának tekintsük. Stiláris szempontok ugyanakkor nem támasztják alá 77. Wolfgang Koepp (Eisenstadt 1738-1807 Wien) Christus am Kreuz, um 1780. Kunststein, Tusche, Aquarell, 94,5 x 71,4 cm, ohne Signatur. Budapest, Ungarische Nationalgalerie, Inv. Nr. 94.1.M. Wolfgang Kopp war ein Schüler von Maulbertsch an der Wiener Akademie zwischen 1767-1769. Er lebte in Wiener Neustadt und war Zeichenlehrer des Theresianums. Das Deckenfresko der Bergkirche in Eisenstadt wurde von ihm zusammen mit seinem Vater 1772 gemalt, zehn Jahre später malte er das signierte Altarbild über den heiligen Johannes Nepomuk für die Kirche in Solymár. Er arbeitete hauptsächlich in Niederösterreich, bzw. in Wien. Er machte zahlreiche Gipsmosaiken, malte Wand- und Altarbilder. In der Ungarischen Nationalgalerie sind von ihm zahlreiche Landschaftsbilder kleinen Formats auf Steingrundlage mit Tusch und Aquarell gemalt, aufbewahrt. Die Stellung der Komposition der Kreuzigung von Kopp (niedriger Horizont, Frontalität) ist mit den Werken ähnlichen Inhaltes von Dorffmaister verwandt. Er verwendete auch wenige Farben, eigentlich nur grau und braun, die Farben der Helligkeit und der Dunkelheit. Es ist interessant auf diesem Bild, daß der Hintergrund des Kreuzes auf dem Berggipfel nicht ausgearbeitet ist, es ist zu ahnen, daß links die Dämonen der Dunkelheit oben, und unten die Engel der Helligkeit kämpfen. Dieser Kampf ist aber kein Motiv aus der Bibel, deshalb wird nur so wenig angedeutet, daß die Assoziationen von der Mischung der Flecken (und Formen) entstehen können. KL 78. Ungarischer Maler vom Ende des 18. Jahrhunderts: Bildnis des Landesrichters Graf Kristóf Niczky, um 1780 Leinwand, Öl, 158 x 92 cm Budapest Historische Bildergalerie des Ungarischen Nationalmuseums, Inv. Nr. 64.1. Herkunft: Kauf von Zoltán Thury, früher im Besitz der Familie Niczky. Restauriert von Miklós Szentkirályi, 1987 Seit der ersten Publikation im Jahre 1965 wird das Bildnis in der Literatur als eine Arbeit von István Dorffmaister erwähnt, als eine angebliche Dorffmaister-Variante für das Landshaus in Temesburg. Wir haben aber keine sichere Angabe über den Maler des Bildnisses von Temesburg. Es gibt auch dann wenige Stützpunkte, das Bildnis des Nationalmuseums als eine Variante des Bildnisses aus Temesvár, bekannt von einer Überzeichnung aus 307