„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

74. Johann Ignaz Cimbal (Bilovecz 1722-1795 Bécs): Szentháromság, 1770 körül falemez, olaj, 65 x 42 cm, j.n. Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz. 55.438. A sziléziai születésű Johann Ignaz Cimbal, Maulbertsch és Dorffmaister nemzedékének keresett tagjaként elöl járt a bécsi akadémikus festészet sémáinak magyarországi népszerűsítésében, de kevés önálló invencióról tett tanúságot. Hazánkban elsősorban a veszprémi püspökség területén dolgozott (székesfehérvári plébániatemplom [ma székesegyház], 1768, Zalaegerszeg 1769, Sümeg, püspöki palota 1771, Veszprém, püspöki palota nagyterme és kápolnája 1772, Páka 1773, Tornyiszentmiklós 1774, Martonvásár 1776, Peremarton), de festett freskókat Nagyszombaton is, oltárképeket pedig a nagyváradi székesegyházba. Működése helyszíneinek ismeretében nem tűnik túlzott merészségnek esztergomi, feltehetően szintén oltároromzatra készült Szentháromság-képének megrendelőjét Koller Ignác veszprémi püspök környezetében keresni. A háromszögletű kompozícióhoz való erőteljes ragaszkodás (amivel jelentősen eltér Dorffmaister mintegy másfél évtizeddel későbbi megoldásától), a figurák és a felhők megfestésének módja valamint a puha színkezelés igen közel állnak zalaegerszegi freskóihoz. írod: Mucsi 1975, 58. KL 75. Ismeretlen festő: Szent István felajánlja koronáját Máriának, 1770-es évek vászon, olaj, 177 x 136,5 cm, j.n. Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum, ltsz. K.54.10. A kép a régi Megyeházáról került a Göcseji Múzeumba 1951. januárjában. Keletkezésének körülményeit nem ismerjük, díszes, felül magyar címeres keretéből következően nem oltárképnek készült. Festőjét valószínűleg Johann Ignaz Cimbal körében kell keresnünk, aki Koller Ignác veszprémi püspök megrendelésére 1769-ben festette ki az elődje, Padányi Bíró Márton által emeltetett zalaegerszegi plébániatemplomot. A festmény nem éri el az ő legfeljebb közepes kvalitású - egerszegi freskóinak színvonalát sem. A festményen a koronafelajánlás ikonográfiái » sémája keveredik a köpenyes Madonna középkori eredetű, e korban már igen ritka ábrázolási típusával. Közismert, mintegy 100 évvel korábbi árpási felbukkanásának mondanivalója hasonló, de ikonográfiailag kevésbé letisztult, illetve jóval konkrétabb. A ko74. Johann Ignaz Cimbal (Bilovecz 1722-1795 Wien): Dreifaltigkeit, um 1770. Öl, Holz, 65 x 42 cm, ohne Signatur. Esztergom, Museum für Christliche Kunst, Inv. Nr. 55.438. Johann Ignaz Cimbal, geboren in Schlesien, ein gefragter Maler der Generation von Maulbertsch und Dorffmaister, machte die Schemen der Wiener akademischen Malerei in Ungarn bekannt, aber er verfügte über wenig selbstständige Invention. In Ungarn arbeitete er vor allem auf dem Gebiet der Diözese Veszprém (Pfarrkirche von Székesfehérvár [heute Kathedrale) 1768, Zalaegerszeg 1769, Sümeg, Bishofspalais 1771, Veszprém, Festsaal des Bischofspalais und seine Kapelle 1772, Páka 1773, Tornyiszentmiklós 1774, Martonvásár 1776, Peremarton), er malte Fresken aber auch in Nagyszombat und Altarbilder in der Kathedrale von Nagyvárad. Da die Schauplätze seiner Tätigkeit bekannt sind, scheint es keine Kühnheit zu sein, den Besteller seines Dreifaltigkeitsbildes, vermutlich auch für einen Altargiebel gemalt, in der Umgebung des Bischofs von Veszprém Ignác Koller, zu suchen. Sein hartes Bestehen auf die Dreieckkompositionen (das stark von der Lösung von Dorffmaister etwa fünfzehn Jahre später abweicht), die Art und Weise des Malens von Figuren und Wolken und die weiche Handhabung der Farben sind seinen Fresken in Zalaegerszeg sehr nahe. Lit: Mucsi 1975, 58. KL 75. Unbekannter Maler: Stephan der Heilige bietet Maria die Krone Ungarns an, 1770er Jahre. Leinwand, Öl, 177 x 136,5 cm, ohne Signatur. Zalaegerszeg, Göcseji Museum, Inv. Nr. K.54.10. Das Bild kam aus dem alten Komitatshaus im Januar 1951 in das Göcseji Museum. Die Umstände seiner Entstehung sind unbekannt. Nach seinem dekorativen Rahmen oben mit dem ungarischen Wappen wird kaum ein Altarbild gewesen sein. Sein Maler muß aus dem Kreis von Johann Ignaz Cimbal gekommen sein, der auf die Bestellung des Bischofs von Veszprém Ignác Koller die Pfarrkirche in Zalaegerszeg, gebaut von seinem Vorfahren Márton Padányi Bíró, bemalte. Das Gemälde erreicht nicht einmal das Niveau seiner Fresken in Zalaegerszeg, die höchstens als mittlere Qualität eingestuft werden könnten. Auf dem Bild ist das ikonografische Schema der Anbietung der Krone mit dem Schilderungstyp der Madonna mit Mantel mittelalterlichen Ursprungs, die zu dieser Zeit schon sehr selten dargestellt 304