„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

68. Paul Troger (Welsberg in Pustertal 1698-1762 Bécs): Jézus megmossa az apostolok lábát, 1748/49. vászon, olaj, 33 x 56 cm, j.n. Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz. 55.311. Paul Tróger az akadémikus bécsi barokk talán legnagyobb hatású festője, a 18. század közepén az akadémikus végzettségű közép-európai festők nagy részének professzora. A tiroli, valamint a velencei, bolognai, római és nápolyi festészet elemeit egyesítve olyan karakterisztikus, immár sajátosan bécsies művészetet hozott létre, amely jellegzetes térképzésével, figuratípusaival fél évszázadon keresztül meghatározó volt a régióban. 1751-től volt az akadémia tanára, 1754-1757 között rektora. Több alkalommal dolgozott Magyarországon (a pozsonyi Erzsébet apácák freskóit 1742-ben, a győri jezsuitákét 1744-ben és 1747-ben festette). Képünk a zwettli cisztercita kolostor ebédlőjében lévő lunetta-képhez készült vázlat-variáns. Hasonló méretű, de kvalitásosabb változatát ismerjük a budapesti Szépművészeti Múzeumból (ltsz. 71.24.), valamint a bolzanói Alto Adige Múzeumból (no. 68). Az esztergomi festmény nyilván eredeti vázlat után készült utánérzés, vagy műhelymunka. Erre utal a lunettába illő félköríves helyett a téglány alakú formátum, valamint a budapestihez képest kevesebb kifejezőerő, ugyanakkor teljesebb kidolgozottság. írod: Maulbertsch 1974, 26, Barokk műv. 1993, 374-375. (Garas Klára) KL 69. Caspar Franz Sambach (Breslau 1715-1795 Wien): Borromei Szent Károly pestisbetegeket áldoztat, 1751-1754 k. vászon, olaj, 30 x 25 cm, j.n. Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz. 56.821. A sziléziai születésű Sambach szülővárosában J. H. Depée, majd Bécsben G. R Donner, az akadémián pedig P. Tróger tanítványa volt. 1759-ben Maulbertsch Akadémia című freskójához festett architektonikus keretével akadémiai tag lett, 1762től professzor, 1773-tól (Garasnál 1779-től) az akadémia igazgatója. Ausztriában több jelentős freskóegyüttes kötődik nevéhez (Oberburg, Attemskastély és Enzersdorf, Zinzendorf-kastély freskói, Sloup [Morvao.] templomának fal- és oltárképei stb). 68. Paul Troger (Welsberg in Pustertal 1698-1762 Wien): Jesus wäscht den Aposteln die Füße, 1748/49. Leinwand, Öl, 33 x 56 cm, ohne Signatur. - Esztergom, Museum für Christliches Kunst, Inv. Nr. 55.311. Paul Troger, der Maler mit der größten Auswirkung vielleicht unter den Meistern des akademischen Barocks in Wien war der Professor der meisten Maler mit akademischem Abschluß in Mittel-Europa. Die Elemente der Tiroler, der Venezianer, Bologneser, Römer und Napoletaner Malerei vereinigend brachte er eine charakteristische, speziell wienerische Kunst zustande, die mit seiner eigentümlichen landschafts- und Figurentypen ein halbes Jahrhundert lang in der Region eine bestimmende Rolle spielte. Ab 1751 ist er Lehrer der Akademie, zwischen 1754-1757 bekleidete er das Amt des Rektors. Mehrmals arbeitete er in Ungarn (die Fresken der Elisabeth-Nonnen in Preßburg wurden von ihm im Jahre 1742, die der Jesuiten von Győr 1744 und 1747 gemalt). Unser Bild ist ein Skizzenvariante zu dem Lunetta-Bild in dem Zisterzienser-Kloster von Zwettl. Ein Bild ähnlichen Formats, aber höherer Qualität ist aus dem Museum der Bildenden Künste in Budapest bekannt (Inv. Nr. 71.24), weiters aus dem Alto Adige Museum in Bolzano (no 68). Das Gemälde von Esztergom ist offensichtlich ein Nachempfinden nach einer originalen Skizze, oder eine Werkstattarbeit. Daraufweist das hiesige Format anstatt des in die Lunetta passenden Halbbogens hin, weiterhin die im Vergleich mit dem Budapester Bild kleinere Ausdruckskraft und vollkommenere Ausarbeitung. Lit: Maulbertsch 1974, 26, Crossroads 1993, 374-375 (Klára Garas). KL 69. Caspar Franz Sambach (Breslau 1715-1795 Wien): Heiliger Karl von Borrome kommuniziert Pestkranke, 1751-1754. Leinwand, Öl, 30 x 25 cm, ohne Signatur. Esztergom, Museum für Christliches Kunst, Inv. Nr. 56.821. Sambach, geboren in Schlesien, war in seiner Geburtsstadt Schüler von J. H. Depée, in Wien von G. R. Donner an der Akademie von P. Troger. Im Jahre 1759 wurde er wegen seines architektonischen Rahmens zu Maulbertschs Fresko zum Mitglied der Akademie ernannt, ab 1762 Professor, ab 1773 (bei Garas ab 1779) Direktor der Akademie. In Österreich sind mit seinem Namen mehrere bedeutende Freskoensembles verbunden (Oberung, Schloß Attems und Enzensdorf, Schloß Zinzendorf, die 298