„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

35. Saul megtérése, 1789. vászon, olaj, 66 x 88 cm, szign: „Stepha Dorffmaister Ao 1789" Szombathely, magántulajdon A „Saul megtérése"-kompozíció rubensi előképekre vezethető vissza. A flamand mester kedvelt témái közé tartoztak az állatábrázolások, a több változatban megfestett „Oroszlánvadászat" számos részletében (pl. hátrafelé kirúgó illetve ágaskodó ló) megegyezik képünkkel, közvetlen előzményét azonban mégsem ebben, hanem a metszet-változatban széles körben ismertté vált, hasonló témájú kompozíciójában látjuk (kat. sz. 65.). Dorffmaister többször is megfestette önálló jelenetként (mennyezetfreskóként a magyaróvári templomban, oltárképként a pécsi püspökség [kat. sz. 37.] illetve a zalaegerszegi Göcseji Múzeum [kat. sz. 49.\ tulajdonában), de - csatarészletté átfogalmazva - felhasználta a szentgotthárdi és a szigetvári mennyezetképen is. A szombathelyi kép megrendelése nyilván Szily püspökhöz kötődik. 1936-ban Fábián Mária Géfin Gyula pápai kamarás birtokában említette, az ő örököseitől került mai tulajdonosához. A tizenöt esztendővel korábbi magyaróvári freskónak illetve a zalaegerszegi oltárképnek tükörképes beállítása, egyezően a pécsi oltárképpel. Utóbbitól is eltér, egyrészt formátumában, másrészt pedig annak csataképmetszetről nyert háttér-részlete miatt. A fekvő formátum miatt az arányok nyomottak, a Sault a megnyíló égből megszólító Krisztus a többi variációhoz képest meglehetősen szervetlenül illeszkedik a kompozícióba. Írod: Fábián 1935, 316. Lásd 56. kép KL 36. A gyermekgyilkos Heródes, 1789. vászon, olaj, 59 x 49,2 cm Jelzés a hátoldalon jobbra lent: „Stepha. Dorffmaister / inve. & pinxit 1789". Magántulajdon. A groteszk Heródes-mellkép alig kivehető csecsemőtestekből van kialakítva. A király arca bal profilból látható, koronát és turbánt visel a fején, vállán prémes palást, széles aranylánc éremmel. A medálon egy római császár egészalakos képe, karddal, kezében csecsemőt lógat fejjel lefelé. A medál felirata: HERÓDES INFANTICID. A képet 195935. Die Bekehrung von Saulus, 1789. Leinwand, Öl, 66 x 88 cm Signiert: „Stepha Dorffmaister Ao 1789" Szombathely, Privatbesitz. Die Komposition von „der Bekehrung von Saul" ist auf Vorbilder von Rubens zurückzuführen. Zu den beliebten Themen des Meisters gehörten die Tierschilderungen. Die in mehreren Versionen gemalte Löwenjagd stimmt in vielen Einzelheiten mit unserem Bild überein (das nach hinten kickende Pferd, bzw. das sich bäumende Pferd). Sein direktes Vorbild sehen wir aber nicht in diesem Bild, sondern in der Komposition ähnlichen Themen, breit verbreitet als Kupferstich (Kat. Nr. 65.). Es wurde von Dorffmaister mehrmals als eine selbstständige Szene dargestellt (als Deckenfresko in der Kirche von Magyaróvár, als Altarbild im Besitz des Bischoftums von Pécs [Kat. Nr. 37.], bzw. des Göcseji Museums von Zalaegerszeg [Kat. Nr. 49.], aber in eine Schlachtsszene umfunktioniert wurde es sowohl bei dem Deckenfresko von Szentgotthárd, als auch bei dem von Szigetvár verwendet. Die Bestellung des Bildes von Szombathely ist offensichtlich mit dem Bischof Szily verbunden. Im Jahre 1936 wird es als ein Besitz des päpstlichen Kammerherrn Gyula Géfin von Mária Fábián erwähnt, von seinen Erben ist es zu dem heutigen Besitzer gekommen. Es ist eine Spiegelbildeinstellung des Freskos von Magyaróvár vor fünfzehn Jahren, bzw. des Altarbildes von Zalaegerszeg, so wie das Altarbild von Pécs war. Es weicht aber von dem letzteren ab: einerseits wegen des Formats, anderseits wegen des Hintergrundes nach dem Schlachtbild. Wegen des liegenden Formats sind die Proportionen gedrückt, der Saulus von dem sich öffnenden Himmel anredende Christus fügt sich der Komposition ziemlich anorganisch an, im Vergleich mit den anderen Varianten. Lit: Fábián 1935,316. Siehe Abb. 56. KL 36. Der Kindermörder Heródes, 1789. Leinwand, Öl, 59 x 49,2 cm. Signiert, auf der Rückseite rechts unten: „Stepha Dorffmaister / inve. & pinxit 1789" Privatbesitz Das groteske Brustbild von Heródes ist von Säuglingskörpern gestaltet. Das Gesicht des Königs ist von dem linken Profil zu sehen, er trägt Krone und Turban auf dem Kopf, auf seinen Schultern trägt er einen Mantel mit Pelz, eine dicke Goldkette mit Medaillon. Auf dem Medaillon die Figur eines römischen Kaisers mit Schwert, in der Hand läßt er 269