„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

29. Krisztus a kereszten, 1785. rézlemez, olaj, 64,5 x 37 cm szign. b. 1: „Morientem Jesum pinxi / Stepha Dorffmaister Ao. 1785. aetat. mae 44 Anor" Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 1060. Dorffmaister hosszú sorozatot készített Kálváriaábrázolásokból (Mesztegnyő [1772] és Nyúl [1776], r.k. templom, Szombathely, Smidt Múzeum [?], Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum [1793] stb.) melyeknek sajátos típusát fejlesztette ki. Ezek fő jellemzői az alacsony horizont várossziluettel, a sötét felhők közül előbukkanó hold, a magányosan szenvedő Megváltó finom érzékletességgel megfestett, széllibbentette ágyékkötője, a kereszt tövében az alsó állkapocs nélküli koponya, a kevés szín stb. A feszületre tűzött cédula többnyire héber, görög és latin nyelven is megörökíti a Jézus elleni vádat. A Nemzeti Galéria képének - ilyen szempontból egyedülálló - szignója a művész születési évére vonatkozó következtetésre nyújt alapot. Míg a halotti anyakönyv adatából az 1729-es születési év következik, az idézett jelzetből az 174l-es dátum olvasható ki. Bár az aláírás nyilvánvalóan sajátkezű, az életkorban mégis kételkednünk kell, hisz az életrajz több állomását (akadémiai tanulmányok, házasságkötés stb.) alig megmagyarázhatóan koránra helyezné. írod: Garas 1955, 214, Csatkai 1956, 139. KL 30. Szent Lukács látomását festi, 1785. vászon, olaj, 181 x 92 cm. Szign: „Stepha.Dorffmaister pinxit 1785" Gálosfa, r. k. templom Feltehetően Festetich Lajos közvetítése'révén a Szerdahelyi-család rendelte a Szent Lukács tiszteletű régi temetőkápolnája számára. A képet a Festetichcsalád által 1810-ben épült gálosfai templomban helyezték el. A festménnyel kapcsolatban felmerült, hogy Dorffmaister a főalak arcvonásaiban a saját arcképét festette meg. BL 29. Christus am Kreuz, 1785. Kupferplatte, Öl, 64,5 x 37 cm Signiert: „Morientem Jesum pinxi / Stepha Dorffmaister Ao. 1785. aetat. mae 44 Anor" Budapest, Ungarische Nationalgalerie, Inv. Nr. 1060. Dorffmaister malte eine lange Serie von Kalvarienberg-Schilderungen (Mesztegnyő [1772] und Nyúl [1776], röm. kath. Kirche, Szombathely, Museum Smidt [?], Zalaegerszeg, Göcseji Museum [1793] u.s.w.) und er entwickelte einen speziellen Typ dieser Darstellungen. Eines der Hauptmerkmale dieser Darstellungen ist der niedrige Horizont mit einer Stadtsilhouette, der Mond mit dem Hintergrund dunkler Wolken, das von dem Wind bewegte Lendentuch des am Kreuz einsam leidenden Erlösers, gemalt mit viel Sensibilität, am Fuße des Kreuzes ein Schädel ohne Unterkiefer, die Anwendung von wenig Farben, u.s.w. Der an das Kreuz befestigte Zettel beschreibt die Anklage gegen Christus sowohl in Hebräisch, als auch in Griechisch und Latein. Die Signatur des Bildes in der Nationalgalerie bietet eine Grundlage zu einer Schlußfolgerung über das Geburtsjahr des Malers und in dieser Hinsicht ist es einmalig. Obwohl er nach der Todesurkunde 1729 geboren sein soll, ist in dieser Signatur das Jahr 1741 zu lesen. Obwohl die Unterschrift offensichtlich eigenhändig ist, müssen wir an dem Lebensalter trotzdem zweifeln, denn es würde ja die anderen Stationen des Lebenslaufes auf unerklärlich frühe Jahre setzen (akademische Studien, Eheschließung, u.s.w.). Lit: Garas 1955, 214, Csatkai 1956, 139. KL 30. Heiliger Lukas malt seine Vision, 1785. Leinwand, Öl, 181 x 92 cm Signiert: „Stepha.Dorffmaister pinxit 1785" Gálosfa, röm. kath. Kirche. Durch die Vermittlung von Lajos Festetics dürfte die Familie Szerdahelyi für ihre alte Friedhofskapelle des heiligen Lukas das Bild bestellt haben. Das Bild wurde in der Kirche von Gálosfa, gebaut von der Familie Festetics im Jahre 1810 untergebracht. Im Zusammenhang mit diesem Bild ist der Gedanke aufgetaucht, daß Dorffmaister in den Gesichtszügen der Hauptperson sein Selbstportrait gemalt haben dürfte. BL 265