„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

Dorffmaister István világi falképei - kastélyok, középületek dekorációja BODA ZSUZSANNA Dorffmaister István hatalmas életművében a világi témájú falképek száma elég csekély, és sajnos mára ezeknek is fele már nem látható, mert a régi épületeket a barokkot nem kedvelő múlt században elbontották. Az a kilenc dunántúli objektum, amiről itt szót ejthetünk, azonban egyenletesen oszlik el időben a festő életművében, így végigkövethetjük a sárvári rokokó falképektől kezdve egészen a szombathelyi már klasszicizáló mennyezetképekig Dorffmaister festői stílusának változását, amely egyúttal korstílus-váltást is jelent. A feladatok maguk is igen változatosak, hiszen kastélydekorációkra, soproni középületek díszítésére, vagy a szombathelyi püspöki palota egykori régiségtárának, az ország első nyilvános archeológiai gyűjteményének otthont adó teremnek freskódíszére szóltak a megbízások.

1 A megrendelők a dekorálandó épületektől függően környékbeli fő- vagy köznemesek, Sopron város elöljárói voltak, valamint a szombathelyi püspök. A világi falképekről ezidáig külön összefoglalás nem készült. A sárvári és szombathelyi emlékek kivételével meglehetősen régi szakirodalom áll rendelkezésre. Elsőként Éber László „fedezte fel" Dorffmaistert, majd Mihályi Ernő és Fábián Mária készített összefoglaló elemzéseket munkáiról, azokat topográfiai alapon összegyűjtve, Sopronban és környékén, ill. a szombathelyi egyházmegyében.

2 Különösen az utóbbi tartalmaz értékes levéltári adatokat. Garas Klára a XVIII. század festészetét összefoglaló alapvető munkájában Dorffmaister szinte minden világi falképét szerepeltette.

3 Kastélyok 1769-ben Dorffmaister Sárváron, a Nádasdykastélyban dolgozott. Nagyszigethi Szily Ádámnak, a kastély birtokosának megrendelésére készült el a mennyezetén akkor már Hans Rudolf Miller freskóival ékes díszterem oldalfalainak kilenc ótestamentumi jelenetből álló díszítése Dorffmaistertől. A kastélyt további 18. századi festett termek is díszítik, így a Télemakhosz-jelenetekkel és egyéb rokokó ornamensekkel teli szobák szintén Szily Ádám megrendelésére, valamint az allegorikus mennyezetdíszű toronyszoba.

4 A levéltári adatok csekély volta miatt Szily Ádámról sajnos keveset, a megbízás körülményeiről semmit sem tudunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy 1764-ben már Sárváron volt, ekkor ugyanis gyermeke született itt. A nagyszigeti Szily-család aktív birtokszerzője és merész vállalkozójaként főként Somogy és Vas megyében vásárolt birtokokat. Ezek közül legjelentősebb sárvári uradalma volt, amelytől végül pénzzavarában kellett megválnia 1775-76 körül.

5 A reprezentatív díszterem falainak díszítése más. konzervatívabb ízlést, más megrendelői célokat tükröz, mint a száz évvel korábbi mennyezeté. A bibliai jelenetek, amelyek jó részének asszonyok a főszereplői, általánosabb értelemben vett erényeket és hősiességet hirdetnek. A terem ajtókkal és ablakokkal sűrűn tagolt három falán Józsua, Dávid és Abigél. Jáhel és Sisera, Dávid felkenése, Ahasvér és Eszter, Gedeon áldozata (85. kép), Sámson és Delila (86. kép), Dávid és Góliát (87. kép), valamint Judit és Holofernes történetének jelenetei láthatók.

6 A komor, nem egy esetben véres ószövetségi epizódokat a festő a rokokó festészet könnyed, dekoratív modorában ábrázolta. Dorffmaister a sorozatot a Sámson és Delila-képen szignálta, ezúttal is hangsúlyozva bécsi akadémiai tanultságát: St. Dorffmaister pinxit, ex Caesa. Reg. Vien. Academia / Ano 1769. Minden egyes bibliai képet gazdag virágdíszes rokokó keretelés aranyozott képkeretként fog körbe, így vászonképek hatását keltik, még a festett keretek falra vetődő árnyékát is láthatjuk. A technikával is ezt a hatást erősíti a festő, amikor a figurális ábrázolásokat olajjal festi, míg a keretek al fresco, illetve al secco technikájúak. A negyedik fal várudvarra néző két ablaka közé nem került jelenet. A rózsafüzérrel díszített, kékes színűre festett falszakaszt lehet, hogy már ekkor is takarta valami, pl. bútor, de esetleg festett ablakként 179