„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői

37. Gróf Niczky Kristóf országbíró (1714-1787) 1778 után A kép egykor a temesvári vármegyeháza kis tanácstermében elhelyezett főispán-portrék sorában függött. Méretére és esetleges jelzettségére vonatkozóan nincs adat. Niczky 1778-ban a Temesi Bánság visszacsatolását intéző királyi biztosként működött, majd 1779-től haláláig Temes vármegye főispánja volt. Ezt megelőzően 1765-től Verőcze vármegye főispáni hivatalát töltötte be. 1782-1783 között kincstartó és kamaraelnök, 1782-től a közoktatásügy főfelügyelője. 1783-ban a Helytartótanács elnökévé és tárnokmesterré nevezik ki. 1786-tól haláláig országbíró. 1765-ben kapott grófi rangot, 1764-ben a Szent István-Rend kiskeresztjét, 1778-ban pedig parancsnoki keresztjét nyerte el. Kiterjedt birtokai voltak Sopron, Vas, Zala, Somogy és Veszprém megyékben. (Szentkláray 1885; Fallenbüchl 1988, 134; Fallenbüchl 1994, 100.) 1757-ben megvásárolta Sopronban az Orsolya tér 4. szám alatti palotát, amely 1823-ig a család tulajdonában volt. Dorffmaistert ligvándi kastélya dísztermének menynyezetképénél foglalkoztatta 1773-ban. (Thirring 1941, 30; Csatkai 1956, 220-221.) Irodalom: Szentkláray 1885, 1; Berkeszi 1900, 61; Szinnyei IX. 1903. col. 1048; Berkeszi 1910, 12; Szendrei-Szentiványi 1915, 393. 11. sz.; Garas 1955, 214. Galavics 1965, 229, 230; Főúri ősgalériák, családi arcképek, 1988. C.82. katalógus tételben említve. 38. Építész portréja 1790 körül Irodalom: Spitzen und Porträtausstellung. Wien, 1906.; Galavics 1965, 234. 39. Gróf Festetich Ignác (1761-1826) A polgárdi Festetich kastélyban említett Dorffmaister-arckép készítésének ideje nem ismert. Felmerülhet az 1786-os dátum, amikor a festő egy Szily püspöknek írott levele szerint Egyeden Festetich gróf kastélyának szobáiban tájképeket festett. (Szombathelyi Újság, 1897, 17. sz., 8; Garas 1955, 275/134. j.) A kastély tulajdonosa ugyanis akkor Festetich Ignác volt, annak a Károlynak a fia, akiről ugyancsak ismert egy Dorffmaisternek tulajdonítható portré. (Függelék 36. sz.) Irodalom: Garas 1955, 215; Galavics 1965, 234. 40. Gróf Festetich József (1748/1758-1817) A portrét a századfordulón Bécsben Goschwin Graf Seidern tulajdonából állították ki, mint Dorffmaister Vince munkáját. Garas a képet idősebb Dorffmaister István műveihez sorolta, utóbb Galavics elvitatta annak alapján, hogy Festetich József tábornagy portréjának tartotta, aki Dorffmaister magyarországi letelepedése előtt, 1757-ben halt meg. Valószínűbb, hogy e név alatt Festetich Károly testvérének, Festetich Pálnak és Stillfried Kajetánának fia József értendő, aki unokabátyja volt Dorffmaister egyik megrendelőjének, Festetich Ignácnak. (Ld. függelék 2-3, valamint 39. sz.; illetve Szabó 1928. genealógia) Festetich József szabadkőműves volt, a monyorókeréki (Eberau) páholynak a tagja, akárcsak Niczky György. (Abaß 1900, 228.) Az eredeti meghatározás, miszerint a kép a legifjabb Dorffmaister-fiú munkája, továbbra sem tartható fenn. Dorffmaister Vince ugyanis 1798-ban, 10 évesen útlevelet kért mint festősegéd, s a későbbiekben sincs adat ehhez a régióhoz köthető működésére. (Csatkai 1960, 43.) Irodalom: Spitzen und Porträtausstellung. Wien, 1906.; Garas 1955, 275/134. jegyz.; Galavics 1965, 234/20. j. 41. Mária Terézia portréja Egykor Vasszécsényben, az Ebergényi családi tulajdonában őrzött életnagyságú térdkép, melyet a családi hagyomány Dorffmaister munkájának tartott. Irodalom: Fábián 1936, 44. 42-43. Magyar nemes és felesége arcképe Olaj, vászon, egyenként 97 x 72 cm Budapesti magántulajdonban A képek leírása nem ismert Forrás: A Szépművészeti Múzeum bírálatának szóbeli közlése (1980. április 2.) 146