„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői

árverés számára becsült összeget is. {Csatkai 1969, 170-171.) Mivel a jegyzék szerint aranyozott keretbe foglalt „Starhemberg arckép" egyike a legalacsonyabb értékre (1 ft-ra) tartott képeknek, nem lehet azonos Dorffmaister eredeti olajportréjával. Ugyanez a jegyzék említést tesz egy hasonlóan aranyozott keretben őrzött Festetich Pál-arcképről is, amelynek értékét harmadik legmagasabb árként 12 ft-ban jelöli meg. Noha az irodalom eddig nem vetette fel, nem zárható ki, hogy szintén az apa egyik munkájáról van szó - árából ítélve olajképről -, mivel Festetich Pál halálának éve (1782) ellene mond az 1770-ben született ifjabb Dorffmaister szerzőségének. Publikálatlan Lásd 80. kép 15. Matthias Paur kismartoni városbíró 1778 (?) Olaj, vászon Nezsiderben (Neusiedl am See) családi tulajdonban. Adatait a tulajdonos, Nicolaus Titz szívességéből közöljük Felirat az ábrázolt kezében tartott papírlapon: „Perillustri ac Generoso Dno Dno Mathiae Paur Liberae Regiaeq. Civitatis Kismartoniensis Judici Actualis Merismo Patrono mihi Singulari cum Caldo. (?) Kismartoni." A kép az arc-részen 1945-ben kardvágástól megsérült. 1953-ban restaurálva, új vászonra húzva A két portré szerzőségére és készítési idejére nézve csak a tulajdonos közlése áll rendelkezésünkre, szignatúrára, illetve képen szereplő évszámra vonatkozóan nincs adatunk. Az arcképek mindazonáltal meggyőző kompozíciós és részletazonosságokat mutatnak Dorffmaister 1770-es évekből származó munkáival. A városbíró portréjának például csaknem egyező kompozíciós megfelelője az 177 5-re datált Kamper Jakab-képmás, különbség csupán a levelet tartó kéz mozdulatában van. (Függelék 8. sz.) Azonos viszont a csípőre tett másik kéz, beleértve a kézfej megformálását is, a balra álló asztalon pedig mindkét képen megtalálható a hivatali tevékenységre utaló tintatartó, benne a lúdtollal. Mindezeken túl az ábrázoltak arckifejezésében és vonásaik megformálásában is különös egyezéseket fedezhetünk fel, jóllehet kilétüket mindkét portré esetében felirat igazolja. Ez Paur esetében a hivatali életben használatos latin nyelvű szöveg, amelynek írásképe ugyan némileg eltér Dorffmaister ismert latin feliratainak kalligráfiájától, (pl. Krisztus a kereszten 1785-ből, vagy a zicsi templom fes140 tett dekorációja 1790-ből) azonban a levelet tartó ujjak formai ügyetlensége már ismét ismerős az 1773-ra tehető Szalay-portréról. (Függelék 5. sz.) A képen arany paszomántos barna kabátot'viselő középkorú férfi életrajzi adatait nem ismerjük. Leszármazottai közléséből csak annyi tudható, hogy a család Franciaországból származik. Irodalom: Galavics 1965, 229; Csatkai 1968, 257. 16. Matthias Paur kismartoni városbíró feleségének arcképe 1778 (?) Olaj, vászon Nezsiderben (Neusiedl am See) családi tulajdonban. Fotóját és adatait a tulajdonos, Nicolaus Titz szívességéből közöljük A kép az arc-részen 1945-ben kardvágástól megsérült. 1953-ban restaurálva, új vászonra húzva A férj képmásához hasonlóan a női arcképen is több olyan festésbeli és formai jellemzőt fedezhetünk fel, amellyel Dorffmaister más portréján is találkozhatunk. A legszembetűnőbb rokonság Neymaier Lőrinc feleségének ma már csak fotóról ismert félalakos képmásával mutatható ki, amely a szignatúrát közlő korábbi említések szerint 1784ben készült. Az építészfeleség kissé nehézkesen megfestett ábrázolásán ugyanolyan hálósán kivitelezett csipkekendőt látunk, mint amilyet Paur felesége visel, szinte azonos megoldású a ruhaujjak virágmintáinak megfestése, az egyformán összecsukott legyezőt tartó kezek megformálása, valamint a kemény vonalakkal festett, kissé merev arckifejezésű fejek erőteljes modellálása. Paurné portréja ugyanakkor az 1773-ra datált Szalay női képmással is mutat egyezéseket: a főkötőt, valamint a ruha elejét díszítő szalagcsokrok pasztózus festői-formai kivitelezése mindkét képen azonos. Irodalom: Galavics 1965, 229; Csatkai 1968, 257. 17.Hohenecker János soproni kádármester portréja 1770-es évek második fele Olaj, vászon 92,5 x 66 cm Sopron, Városi Múzeum Leltári szám: 54.423.1. Új vászonra húzva. Restaurálva 1997-ben Egy Graz környékéről származó vendéglős csa-