„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői

belüli érvényesülésének lehetőségeit és módját érin­tik. Művész és megrendelő kapcsolata mindig külö­nösen érdekes egy olyan meglehetősen zárt közös­ség esetében, mint amilyet egy 18. századi város és kulturális környezete jelent. Ezért is érdemel fi­gyelmet a Dorffmaister portré-oeuvre egyik különös jellemzője, a megrendelői kör átláthatósága és ­egyes esetekben csupán véletlenszerű - összefüggé­sei. Az ilyen véletlen kapcsolatok közé tartozik, hogy Cziráky László Várkerületen álló soproni pa­lotáját 1782-ben az a Jankovich Izidor veszi meg, aki Jankovich Antal örököseként feltehetően egyik megrendelője volt a Sopronban elhunyt Jankovichné Kiss Katalin ravatalképének. A fentebb ugyancsak említett Desfours Ferenc házassági szerződésén pe­dig nemcsak Cziráky László neve szerepel tanúként mint a feleség, Széchenyi Borbála rokona, de Ludwig Starhemberg altábornagya is, akit Dorff­maisterhez nem csupán többszöri megrendelői kap­csolat fűzött, de feleségével, utóbb pedig lányával három alkalommal keresztapja is volt a festő gyer­mekeinek. 49 Eddig nem volt tudott, hogy Dorff­maister őt is megörökítette, mindazonáltal korábban ismeretlen portréjáról csak Mansfeld itt közölt met­szetéből alkothatunk fogalmat. (Függelék 14. sz.) A Sopron környéki, de jobbára a városban is palotát tartó arisztokrácia köréből Dorffmaister megrende­lőiként a fent felsoroltak, valamint a korábban em­lített Niczkyek mellett még a Festeticheket tartja számon az irodalom. Festetich Pál és felesége e ta­nulmány elején tárgyalt portréin kívül a család há­rom további tagjának arcképéről szólnak még múlt század végi, ma már ellenőrizhetetlen kiállítási adatok. (Függelék 36, 39-40. sz.) Magukról a mű­vekről továbbra sincs semmilyen ismeretünk, egye­dül az ábrázoltak közeli rokoni kapcsolatának meg­állapításával jutottunk némileg előbbre. Egyelőre nem tudunk arról, hogy Dorffmaister más soproni arisztokrata családokról is készített volna portrét. Úgy tűnik, hogy nem tartozott megrendelői közé az Auersperg és a Mesko család, a Czirákyakkal, va­lamint gróf Desfours-ral rokonságban álló Széche­nyiek pedig inkább a pozsonyi Millitzet foglalkoz­tatták, - ahogy egyébként több alkalommal maga Cziráky László is. Nincs adatunk arról, hogy az Esterházy hercegi családból megörökített volna bár­kit is, aminek okát nem annyira arcképfestői képes­ségeiben, mint inkább működésének városi keretei­ben kereshetjük. A tanulmányt kísérő portréjegyzék az elmon­dottakból következően részletesen foglalkozik az ábrázoltakkal is. A festő munkáit időrendi áttekin­tésben veszi sorra, azokat is, amelyekről az eddigi­ekben nem esett szó. Jegyzetek 1 Wien, Archiv der Akademie der Bildenden Künste, Sign. 1/a. Namensregister 1726-1753. Fünfzehnte Alphabet, p.3 12. 2 1757 decemberében a kardviselés engedélyezését kérő növendékek között szerepel a neve. Az adatot a bécsi képzőművészeti akadémia aktáira hivatkoz­va közli: Garas 1996, 182/21. jegyzet 3 Ld. Dorffmaister életrajzi összefoglalását Galavics Gézától in: Művészet Magyarországon 1780-1830, 122. 4 Wagner, W.: Die Geschichte der Akademie der Bildenden Künste in Wien. Wien 1967, 362. 5 Kapossy 1922, 117; Galavics 1965, 225. 6 Garas 1960, 169. 7 Galavics Gézának köszönöm a Bécsben elárverezett kép pontosított évszámát, méretét, valamint szig­natúráját, továbbá Festetichné Stillfried Kajetána képének hátoldalán az ábrázolt kilétére vonatkozó felirat szövegét. Ez utóbbi kép egyéb adatát a betléri (Betliar) Múzeum igazgatónőjének, Lázár Évának a szivességéből közöljük. 8 Kugler A.: A soproni színészet története. Sopron, 1909, 10; Csatkai 1956, 139; Csatkai 1968, 256­257. Dorffmaister foglalkoztatásáról Starhemberg gróf részéről, lásd a függelék 14. számú tételben írottakat, valamint az ott közölt forrást. 9 Csatkai 1956, 139; Csatkai 1968, 257. 10 Csatkai 1956,289,441. 11 Fájdalmas Mária, magyar magántulajdonban. Jelez­ve: „Gemahlt von Steph.. Dorffmaister Mitglid (!) der Reg. Wien. Accadem (?) Ao..." Kifejezetten gyenge munka, Id. MNG Régi Magyar Gyűjtemény Fotóarchívuma. 12 Vanitas-csendélet koponyával és pohárral, 1762. Budapesti magántulajdonból kölcsönként kiállítva a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Ld. Mojzer 1982, 259. 20. kép; Zsánermetamorfózisok, 1993. A. 31. katalógus szám. A Heródes-kompozí­ció egyik példánya magyar magántulajdonban, ld. Mojzer 1982, 259-261, 21. kép, egy másik, kivite­lezésben az előbbivel azonos, de kompozícióban kissé eltérő változata Arcimboldo-követőként elár­verezve: Dorotheum, 1989. április 19. 531. szám, olaj, vászon 55 x 41 cm. 13 Szánkó terv, MNG Grafikai Gyűjtemény, leltári szám: F 90.138. A zicsi (Somogy megye) róm. kat. templom Oltári szentséget, valamint a sarkokban a négy evangélista medaillonba festett alakját ábrá­133

Next

/
Thumbnails
Contents