Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós (Budapest): The Mura-Region in the Early Middle Ages

A Muravidék kora középkori története ,5

Az 1985-ben megkezdett ásatásokat Szőke B. M. és Vándor L. vezeti. 16

Az ásatások 1977-1982 között folytak Horváth L., majd Szőke B. M. és Vándor L. vezetésével. B. M. Szőke: Die Gräberfelder des 7.-10. Jahrhunderts des südlichen Teils des Kis-Balaton (Klein-Plattensee). in: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6.-10. Jahrhundert. Symposium Nővé Vozokany 3.-7. Oktober 1983. Nitra 1984. 255-260. 17

Z. Tomičič: Rezultati ranosrednjovjekovnih arheoloških istraživanja u Medimurju i Varaždinskoj regiji, in: Arheološka istraživanja u sjeverozapadnoj Hrvatskoj. Zagreb. 1978 209-221. 18

Tomičič, Zeljko: Rezultati ranosrednjovjekovnih arheoloških istraživanja u Medimurju i varaždinskoj regiji, in: Arheološka istraživanja u sjeverozapadnoj Hrvatskoj. Zagreb 1978. 212-215. 19

Vinski Z.: Novi ranokarolinški nalazi u Jugoslaviji. Vjesnik Arheološkog Muzeja u Zagrebu 10-11 (1977-1978) 143-208; Vinski Z.: Marginalia uz izbor karolinškog oružja u jugoistočnoj Evropi. Starohrvatska proosvjeta III/

15 (1985) 61-117. 20Pohl 1988 197-198. 21

Conversio Bagoariorum et Carantanorum c. 5. Wolfram 1979 45, 93-94. 22

W. Modrijan: Die Frühmittelalterfunde (8-11. Jhdt.) der Steiermark. Schild von Steier 11 (1963) 45-83. 23

A pusztítások hiteles fokmérői a korabeli zsinati okmányok. 572-577-ben utoljára vett részt a gradoi zsinaton a scarbantiai (soproni) püspök, 589-591 között utoljára szerepeltek Grado-ban egyes karintiai, stájerországi, tiroli püspökök, 592-ben Lissus (Albánia) püspöke is Dél-Itáliába menekült. E. Tóth: Vigilius episcopus Scaravaeiensis. ActaArchHung 26 (1974) 269-273; Szádeczky-Kardoss 1980 212; Pohl 1988 148-150. 24

Paulus Diaconus, Hist.lang. IV 10-12 (Szádeczky-Kardoss 1982 143-144); Pohl 1988 150-152. 25

Paulus Diaconus, Hist.lang. IV.39,40 (Szádeczky-Kardoss 1986 92-93); Pohl 1988 239. ^Paulus Diaconus, Hist.lang. IV 37-38 (Szádeczky-Kardoss 1986 90-92); Pohl 1988 239. 27

Fredegar, Chron. IV.48,68. (MMFH I. 20-21); G. Labuda,: Wogastis-Burg. Slavia Antiqua 2 (1949-1950) 241-252; H. Preidel: Die Anfange der slawischen Besiedlung Böhmens und Mährens I. Gräfelfing 1954. 101; Pohl 1988 256-261. ^Theophylactus Simokatta VIII.5.8-13. (Szádeczky-Kardoss 1984 67-68) 29

Theophylactus Simocatta VIII.5.5-7. (Szádeczky-Kardoss 1984 67) 30

O. Pritsak: Die bulgarische Fürstenliste. Wiesbaden 1955. 35-36; Czeglédy K.: Ogurok és türkök Kazáriában, in: Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből. Budapest 1981. 53-57; SzádeczkyKardoss 1984 70; Bóna I.: Avar lovassír Iváncsáról. ArchÉrt 97 (1970) 259-261; J. Werner: Der Grabfund von Malája Perescepina und Kuvrat, Kagan der Bulgaren. München 1984. 38-40. 3iPohl 1988 175, 177, 188. ^Menander Protector, EL 459.26-460.11. (Szádeczky-Kardoss 1979 109); Nagy T: Studia Avarica II. Antiquitas Hungarica 2 (1948) 138-143; Kovrig I.: Adatok az avar megszállás kérdéséhez. ArchÉrt 82 (1955) 39-40. ^Euaugrius V.14 (Szádeczky-Kardoss 1979 233) - kiemelés tőlem SzBM. ^Theophylactus Simocatta 1.14.5; II.3.1 (Szádeczky-Kardoss 1979 233, jegyzet) 35

Kovrig I.: Adatok az avar megszállás kérdéséhez. ArchÉrt 82 (1955) 39; É. Garam: Bemerkungen zum ältesten Fundmaterial der Awarenzeit. in: Typen der Ethnogenese unter besonderer Berücksichtigung der Bayern II, hrsg. von H. Friesinger-F. Daim Wien 1990. 253-272., Abb. 1, 2, 9, 10. 36

623-ban a Thrákiaban tartózkodó kagán már a Hosszú Falakig jutott el. A császár ajándékokkal igyekezett eléje, hogy békét kössenek. A kagán azonban hirtelen fegyverrel támadt ellene, csapatai áttörtek a Hosszú Falakon is, több tízezer foglyot ejtettek s a császár is csak álruhába öltözve tudott megmenekülni. Nicephoros Patriarcha, Opuscula Hist. Const. 12.29-14.10, 17.16-24. (Szádeczky-Kardoss 1986 106-112) 37

Hodinka A.: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest 1916. 35. 3

*MMFH III. 60; Váczy 1974 1045, 17. jegyzet. 3

9MMFHIII. 127-128. MConversio c.ll (Wolfram 1979 54-55) 41 F. Posch: Zur Lokaliziemng des in der Urkunde von 860 genannten Salzburger Besitzes. Mitt. der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 101 (1961) 255-266.; Váczy 1974 1045, 18. jegyzet. 42

Cs. Sós 1973 38; Váczy 1974 1045, 18. jegyzet; Kos 1936 86 - további lehetőségként említi még Ormož környékét a Dráva mentén, ahol a Miklaševki potok másik neve Dubljevska, továbbá feljebb a Mura mentén az antik Flavia SolvaX (Leibnitz). 43

Baleczky E.-Hollós A.: Ószláv nyelv. Budapest 1968. 13. 79