Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Király István Szabolcs (Kaposvár): Exchange of Technical Experience in the Mura-region at the Beginning of the 19th Century

Népek a Mura mentén KIRÁLY István Szabolcs MURA-MENTI TAPASZTALATCSERE A 19. SZÁZAD ELEJÉN (A cséplés gépesítésének kezdetei) Bevezetés Gazdaságtörténetünket jól ismerő szakemberek és laikusok tudják, hogy hazánk agrárfejlődésében, fejlesztésében a nyugati országok szinte az államalapítás óta meghatározó szerepet játszottak. A nyomásos gazdálkodás kialakulása a középkorban, majd a 19. század közepétől a váltógazdálkodás, az új állat és növényfajok elterjedése, nemesítése, a belterjesebb, intenzívebb gazdálkodás, a gépesítés meghonosítása terén mindenütt tetten érhető a nyugat hatása. (Vö. Szűcs Jenő, Berend T. Iván, Szuhai Miklós, Gunst Péter, Sándor Miklós, Barbaries Lajos stb. munkásságát.) Hogy e hatás milyen konkrét körülmények között jelentkezett, nagyon nehéz tetten érni. A 18. és 19. század fordulóján, majd a 19. század első évtizedeiben megjelenő gazdasági folyóiratok - Vizsgálódó Magyar Gazda, Nemzeti Gazda, a Magyar Gazdasági Egyesület kiadásában megjelenő Gazdasági Tudósítások -jelentős szolgálatot tettek annak érdekében, hogy a korszerű nyugati mezőgazdasági eljárásokat, eszközöket (gépeket) hazánk mezőgazdái is megismerjék. (Tüll, Young, Sinclair, Thaer, Schwerz, Kreissig, Köbbe stb.) Különösen fontosak számunkra Pethe Ferenc, Török János, Kacskovits Lajos, Nagyváthy János munkái. Dolgozatunkban a cséplés gépesítésének kezdetét illetően erre vállalkozunk. A kézi cséplés teljesítményének növelése túlzás nélkül állíthatjuk, életbevágó volt. Nem csupán a növekvő igények (népszaporulat), hanem az alacsony hozamok miatt is. A cséplés elhúzódása, a kártevők, az időjárás, a rossz tárolás miatt tovább csökkent az amúgy is kevés emberi fogyasztásra alkalmas termény mennyisége.

1 Az állatok alkalmazása a gabonák nyomtatásában elsősorban ott jöhetett számításba, ahol kevés és így drága volt az emberi erő. Ez a megoldás gyorsabbá tette a szemnyerést, de számos hátránya is volt (állati fogyasztásra alkalmatlanná vált a szalma, nagy volt a szemveszteség).

2 Technikatörténeti előzmények A kézi cséphadaró elvén működő első „cséplőgép" szabadalom John Christopher Van Berg (1636) nevéhez fűződik. A számos mechanikusan forgó cséphadarót vízikerék hajtotta meg.

3 Az ezt követő számos kísérletező közül Michael Stirling nevét kell megemlítenünk, aki 1758-ban először alkalmazta a cséplődobot. Az első gyakorlatban is bevált cséplőgépet Andrew Meikle tervezte és építette 1786-ban, a skót Stein of Kilbegie farmján („The first practical threshing machine was designed and built by Andrew Meikle in 1786..."). A pajtába épített szelelővel (rostával) kiegészített Meikle-féle gépek hamar általánossá váltak Skóciában. A skóciai Carse de Gowrie kerületben (kb. 2,5 km

2

) 1815-ben 120 cséplőművet számláltak 197