Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A török háborúk kora (1540-es évek–1690) - Vándor László: A zalai végvárrendszer a 16–17. században

Vándor László: A ^alai végvárrendszer a 16-17. szádadban a magyar csapatok Újudvarra érkezéséről, és szeptember 18-án váradanul a két főúr hadaiba bodottak. A lövöldözésre mind a kanizsai várból, mind a bajcsai táborból elindult a segítség, és a hadrendbe fejlődésüket látva a török megfutamodott, száz halottat és mintegy 200 sebesültet hagyva a harcmezőn, miközben a mieink a sebesültek mellett mindössze három halottat vesztettek. A siker ellenére Khielmann joggal aggódott az egész építkezésért, és azért, hogy a török lerohanja Kiskomár várát. Szeptember végén Szemenyén az építkezés vezetői megállapították, hogy miután a magyar főurakkal nem jutottak dűlőre, a tervezett újudvari erődöt az osztrákoknak kell felépíteni - oly módon, mint Bajcsát, Keresztúri, Molnárit — és legalább 300 fős őrséget kell belehelyezni, hogy az egész eddigi munkának értelme legyen. A kimutatott tételes építési költségek 9.108 forint 48 krajcár és 2 dénár összeget tettek ki, az e mögött álló valóság azonban igen keservesnek mutatkozott. A tél elején Bajcsa katasztrofális állapotban volt, ugyanúgy, mint a szintén építés alatt álló Keresztúr. Bajcsát stratégiailag igen jól kiválasztott helyen kezdték el építeni, csak azt nem mérték fel, hogy a mocsár partján emelkedő magaslat teljesen homokból van. Ennek következtében a várárkok beomlottak, a kút építésénél súlyos problémák jelentkeztek. Megszületett a döntés arról is, hogy a Mura és Kanizsa közötti szakasz őrzésével Zrínyi Györgyöt bízzák meg, akinek a katonáit Stájerország fizette. Az úgy-ahogy elkészült erődítményben a stájerok megbízottaik és Khielmann kanizsai főkapitány jelenlétében 1578. november 9-én mustrát tartottak, Zrínyi György kétszáz lovasa horvát nyelven letette az esküt. További 202 német katona és 300 „haramia" alkotta a bajcsai helyőrséget. Huszonkét katonát egy hadnaggyal Keresztúrra helyeztek. November 11-én Bajcsát véglegesen Zrínyi György gróf gondjaira bízták, és egyetértésével Malakóczy Miklóst kinevezték Bajcsa és Keresztúr várainak kapitányává. Zrínyi vállalta, hogy a vár építését befejezi. A stájerok által fizetett és védett, a Murától Kanizsáig tartó határszakasz ügyében még egy fontos döntés született. Molnári várát Zrínyi Györgynek saját költségén kellett felépíteni, de fenntartásáról és legénységéről már nem ő gondoskodott. Zrínyi és Khielmann ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy Bajcsa és Keresztúr között további három őrházat felépítsenek, úgymint Fityeházát (Fitschehase), Bernátházát(P) (Bernasschhase) és Csákányt (Tschagkhan). Ezzel az aktussal a kanizsai és az eddig vele szomszédos varasdi főkapitányság között különleges helyzet jött létre. Zrínyi György a neki 1579. február 28-án adott utasítás szerint nem került Kanizsa alárendeltségébe, aminek révén a földrajzi viszonyok következtében amúgy is nehezen áttekinthető kanizsai védelmi szakasz egy része külön parancsnokság alá került. A kapkodva, rossz helyre épített bajcsai erőd nem volt képes arra a feladatra, amire szánták. Szerepét egyre inkább (Mura)Keresztúr vára vette át. g) A% új védelmi koncepció keretében, 1577 után épült várak: 23. Bajcsa vára ötszög alakú, jelentős nagyságú palánkvár volt. A rosszul sikerült megépítés ellenére 1600ig fennállt. 24. Fityeháza várának erődítményét 1588-ban a török elpusztította, de újjáépült. 1600-ban ürítették ki. 25. A Bernátháza, illetve Pernezyháza neveken szereplő erődítmény valószínűleg ugyanaz. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy Bajcsa és Kanizsa között volt, többször szó esett megépítéséről, de hogy valójában felépült-e, nem tudjuk. 26. Mindszent vára And pótiására készült. 1590-ben Zala megye közgyűlésén elrendelték a mindszenti castellum és Szentmiklós közötti erdő kivágását. 27. Szentmiklós vára Botszentgyörgy pótiására épült 1580-81 körül. Az erőd egészen 1600-ig állt, amikor őrsége felgyújtotta. 28. Kacorlak vára az 1580-as években épült, 1588-ban a törökök elpusztították, de újjáépült. 1600-ban őrsége felgyújtotta. 29. Újudvar várát a források gyakran Újvárnak nevezik. Őrsége 1600-ban Paradeiser parancsára felgyújtotta. Alaprajza szerint négyzet alakú palánkvár volt. 30. Khielmann-sziget Kerecseny pótlására készült, Khielmann főkapitány építtette. Őrsége 1600-ban felgyújtotta. And eleste, Botszentgyörgy és Mórichely lerombolása után a Mura és Kanizsa közötti új védelmi vonalat - az 1578-as védelmi koncepció értelmében — a kanizsai mocsár környékére húzták hátra. Az átkelőket a keleti parton Keresztúr és Szentmiklós, a nyugati parton Fityeháza és Bajcsa biztosította, Kanizsa felett pedig az újudvari és a kacorlaki erőd próbálta elzárni az átkelés lehetőségét. Kanizsa előterében mindössze a mindszenti erőd állt, pár kilométerre a fővártól, ezzel gyakorlatilag a török szabadon elérhette Kanizsát, a Kiskomár felé vezető út amúgy is gyenge biztosítása pedig teljesen megszűnt. A hetvenes évek végétől a nehezen járható Kanizsa-Mura közti terület megerődítésének elkészülte új irányt szabott a török hódoltatásnak. Seregeik ettől kezdve rendszeresen Kanizsától északra, Újudvar és Sárkánysziget között keltek át, a Kanizsát környező dombokról pedig szinte beláthattak a városba, ahol az őrség főerejének, a lovasságnak a mozgását figyelemmel kísérhették. A Babócsa—Segesd—Berzence háromszöget uraló törökök ellenőrizték a területet Kanizsa kapujáig. A min93