Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Valter Ilona: Egyházszervezés, kolostorok, templomok a11–13. században

Valter Ilona: Egyhá%szcerve%és, kolostorok, templomok a 11-13. s^á^adban A kallosdi kerektemplom. 13. s%. első fele (Valter meg. A kegyúr nevét megemKtették az imákban, a díszhelyen: a templom szentélyében foglalt helyet a szertartások során, és ide is temetkezhetett. Ha elszegényedett, egyházától eltartásra is igényt tarthatott. Kötelessége volt az általa alapított egyházi intézményt védeni, támogatni. Kezdetben a kegyúri jog csak az alapítót és utódait illette meg. Az egyház a földesúri birtokhoz tapadt, idővel a birtokkal együtt ez is gazdát cserélt. Számos oklevél bizonyítja, hogy a temp-lomot és a kegyuraságot a birtokkal együtt adták-vették. A nagyarányú 13. századi templomépítés anyagi alapját a királytól kapott adományok képezték. Az építtetők a falvak birtokosai voltak. Nem véletlen, hogy éppen Vas és Zala megyében találunk nagy számban kegyúri templomokat, ott, ahol a kis- és középnemesi réteg igen számottevő volt. Ezek a templomok már szilárd anyagból épültek, ahol kőbánya volt a közelben, ott kőből. Ez Zala megyében leginkább csak a Keszthelyi hegység környékén volt lehetséges. Kőből épült így a Hévíz melletti Egregy temploma a 13. század második negyedében, egyenes záródású szentéllyel, négyszögű hajóval, nyugaton toronynyal. Zala megye agyagos dombjain a természetes építőanyagot azonban a tégla szolgáltatta. Mintegy 25, épen vagy részben átépítve megmaradt, 13. századi, román stílusú téglatemplomot ismerünk a megyében. Ezek a templomok igen sok rész-letükben hasonlítanak egymáshoz. Az építőanyagon kívül összekapcsolja őket az azonos alapozási mód (döngölt agyagba rakott tégla), az alaprajz és a díszítőmód hasonlósága. Az épületek nagy részének félköríves (egykét esetben patkóíves) szentélye van, ehhez négyszögű hajó csatlakozik. Négy temp-lomnak van egyenes záródású szentélye. Van közöttük kerektemplom is, kisméretű, patkóíves szentéllyel, ilyen a kallosdi és a bagodvitenyédi kerektemplom. Ezek a templomok igen különböző méretűek. A legkisebbek alig néhány - 6-7 m hosszú — hajóval rendelkeznek, mint a dobronhegyi Ilona kápolna, a búcsúszentlászlói román kápolna, a kehidai Deák sírbolt néven ismert kis templom, vagy a Pusztaederics melletti Szompács-pusztai kápolna. Közepes méretű a boncodföldi, a bezerédi templom, és a legnagyobb a középnemes Salomvári család által építtetett salomvári r.k. templom, amely majdnem 20 m hosszú. Az épületek nagysága az építtetők anyagi helyzetét is tükrözi. Igen lényeges elemként jelenik meg ennél az épületcsoportnál a torony. A legegyszerűbb és egyben leghangsúlyosabb megoldást a toronytestnek a nyugati homlokzat elé építése jelentette. A torony alsó része így elő-csarnokul szolgál. Impozáns nyugati tornya van a csatári és a salomvári templomnak, téglalapalakú a dobronhegyi és az andráshidai templomnak. A Bödezalaszentmihályfai templom tornya egyharmad részben ugrik a homlokzat elé, kétharmada a hajótestben áll, belül két pillérre támaszkodva az első szinten karzatot alkot. Ez a toronnyal kombinált nyugati karzat a monostoregyházak redukált, falusi változata. Az épületek külső díszítésére építészeti megoldásokat alkalmaztak. Téglából alakított párkányok és lábazatok adnak vízszintes tagolást, míg lizénák biztosítják a fény-árnyék hatást, a függőleges tagolást. E fali sávok közé vannak komponálva a félköríves ablakok, így a Becsehely-polai, a búcsúszentlászlói, a Zalalövő-zalamindszenti kápolnánál, hogy csak a legszebbeket említsük. A kallosdi kerektemplomon félhenger alakúak körben a faloszlopok, belül pedig itt láthatjuk a jellegzetes, a hajófalat tagoló csúcsíves ülőfülkék legszebb példáit. Más helyeken a fali fülkék a padlóig leérnek, és csak a díszítés a funkciójuk. Ezek a késő román stílusú téglatemplomok az 1230-1270 közötti időben épültek. Meglehetősen konzervatív alkotások, hiszen az ország fejlettebb részein ekkor már a gótikus stílus virágzott. Sokszög-záródású, boltozott szentélyű templomok építésével — mint például a csesztregi templom — vidékünkön is megjelent a gótika, felépültek az új eszmei, liturgiái áramlatot hozó koldulórendi templomok, nyomukban pedig kialakultak a városok, mezővárosok. A kallosdi kerektemplom ülőfülkéi (Valter Ilona felvétele). 65