Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében

Kßtnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében fejlesztési terv figyelembe vételével kell megtervezni. Tekintettel volt a demográfiai átrendeződésre a tanulólétszám csökkenésére is. Kimondta, hogy a vidéki iskolafejlesztés alapvető útja továbbra is elsősorban a körzetesítés, alsófokú körzeti iskolaközpontok kialakítása (osztott, esetleg párhuzamos osztályokkal, amelyhez több részben osztott, esetleg osztott alsó tagozatos iskola tartozik). Ennek feltételeit részletesen kidolgozták. A beruházások első ütemtervében javasolták megvalósítani a súlyos helyzetben levő, életveszélyes iskolaépületek felszámolását, a korszerű központok kiépítését (Tótszerdahely, Miklósfa), a körzetesítés befejezéséhez szükséges bővítések, építkezések elvégzését (Rédics, Bak, Csonkahegyhát, Bucsuszentlászló, Gellénháza, Pacsa), a szétszórt iskolahálózattal rendelkező körzeti központokban új iskolaház építését (Lovászi, Zalakomár, Zalaapáti), a zsúfoltság, a váltakozó tanítás felszámolását, illetve csökkentését (Zalalövő, Zalaszentgrót, Kehida) és a diákotthonos körzetek kiépítését (Zalaszentbalázs, Nagyrécse, Bázakerettye). A városokban ugyanekkor a megnövekedett tanulólétszám miatt a lakótelepi iskolaépítések kerültek előtérbe. A fejlesztési irányelvek kimunkálásában valamennyi egység, a járások, városok művelődésügyi osztályai is részt vettek. Az új intézményhálózati modell kialakításával kapcsolatosan ekkor születtek az első, a körzetek létrehozásánál a községi művelődési igényeket is figyelembe vevő, a két intézményhálózatot^ szerves egységben elképzelő elgondolások, így a nagykanizsai járásban a tervezet már a körzeti, központi iskolánál javasolta az iskola, illetve a tanítás célját szolgáló, valamint a közművelődési helyiségek egy komplexumban történő elhelyezését. Jónak látta továbbá a csatolt községekben működő iskolák korszerűsítését (a felszabaduló helyiségek felhasználásával), azok napközis és egész napos jellegének kialakítását (melegítő konyhával), tornaszoba létesítését. Ennek szellemében kezdte meg működését 1973-ban Csapiban az ország első cigánykollégiuma és iskolája. Mit hozott a közelmúlt? Kisiskolás olvasókönyv egy lapja 1963-ból (Göcseji Múzeum). Az általános iskolák száma 1978/79-re 138ra csökkent, (1970-hez képest 45,01 %), a tanulók száma 27.990 (csökkenés 9,78 %), az osztott iskolák aránya 55,79 % (növekedés 35,48 %) volt, ez azt jelenti, hogy ez utóbbiak aránya több, mint duplájára nőtt. Az osztott iskolákba járt a tanulók 89,48 százaléka (növekedés 32,32 %). 1970 és 1980 között 150, részben osztott és osztadan iskola szűnt meg a megyében. A körzetesítés e második, nagyarányú hullámának hatásai a következők: - A szakrendszerű oktatás arányának növekedése 91,7 %-ról 98,37 %-ra, - a szakosan leadott órák aránya 67,2 %-ról 86,84 %-ra emelkedett. - Nőttek a tanulók továbbtanulási esélyei. - Lényegesen növelhető volt a diákok szociális ellátása, a bejáró tanulók 69,35 százaléka részesült a nap közis, illetve menzai ellátásban. - A legtöbb korszerű iskolacentrumot ebben az időszakban adták át. - Speciális gondokat oldott meg a Tótszerdahelyen újonnan épült nemzetiségi általános iskola, Csapiban pedig a cigánykollégium. - Megtörténtek az első lépések az integrált művelődési központok kialakítására is (Kehidakustány, Sármellék). Mindez természetesen azt is eredményezte, hogy 6.317 tanulónak (a tanulólétszám 18,66 %-a) reggelente a szomszéd, vagy a harmadik helységbe kell iskolába járnia. Nyugodtan kimondható, hogy a körzetesítés, amely 323