Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Az idegenforgalom Zala megyében

Hálást^ Imre: Л^ idegenforgalom Zala megyében csatolása jelentette. Ettől kezdve újra van Zala megyének Balaton-partja, ismét Zalához tartozik Keszthely és Hévíz. Ennek gazdasági jelentősége sem lebecsülendő, hiszen az egymás szomszédságában fekvő két város összesített turistaforgalma a főváros után a második hazánkban. A hetvenes évek közepén — a külföldi hitelekből finanszírozott, mesterségesen magasan tartott életszínvonal eredményeként — addig soha nem látott hétvégi ház-, illetve nyaralóépítési hullám vette kezdetét, mely szabályozottabban, és ennek következtében kicsit visszafogottabban mind a mai napig tart. Viszonylag rövid idő alatt a nyaralók százai épültek fel, s a tulajdonosok — felfedezve a turizmusban rejlő lehetőségeket - egyre gyakrabban adták bérbe építményeiket, előbb utazási irodán keresztül, majd egyre inkább közvetlenül - elsősorban külföldi vendégeknek -, akár szobánként, akár appartmanonként. A fizetővendéglátás az ország „legnagyobb száHodája" lett, az ún. „Zimmer frei" üzletág hihetetlenül gyors felfutásának lehettünk tanúi. Ebben az időben már érezhető volt a politikai nyitás, és ez további jó hatással volt az idegenforgalomra. Egyre többen érkeztek turisztikai céllal Magyarországra külföldről, keletről és nyugatról egyaránt. A megosztott Németország állampolgárai felfedezték Magyarországot: szétválasztott családok, rokonok, ismerősök, barátok találkoztak évről évre a magyar üdülőhelyeken, mindenekelőtt a Balaton partján. Sok ezren jöttek mind a Német Szövetségi Köztársaságból, mind a Német Demokratikus Köztársaságból. A családi üdülést az előbbiek finanszírozták, ami kiszámítható jövedelmet jelentett a háztulajdonosoknak. Ez így ment egészen az egységes Németország megalakulásáig. Az akkori rövidtávú eredményekért azonban később kellett drága árat fizetnie a magyar turizmusnak. Elmaradtak ugyanis azok a fejlesztések, mely egy, a kor színvonalának megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, magas költési szintet indukáló fogadókapacitást eredményeztek volna, így a fogadókapacitás - néhány igazán sikeres kivételtől eltekintve — döntően a tömegjellegű turizmus bázisa lett. A nyolcvanas években a Zala Megyei Idegenforgalmi Hivatal is tovább fejlődött. A Belkereskedelmi Minisztériumtól 1982-ben megkapta a külföldi utazások szervezésének jogát, ezzel — immár ZALATOUR néven - a nagy utazási irodák szolgáltatási szintjére emelkedett. A nyolcvanas években egyre növekedett a turizmus volumene, így a lebonyolítóknak a fejlesztés felé kellett fordulniuk, elsősorban az üdülőterületeken. A keszthelyi és a vonyarcvashegyi kemping új lakosztályai, új idegenforgalmi irodák létesítése, a keszthelyi kétcsillagos kemping 400 férőhellyel történő bővítése (1986) jelzi azt a folyamatos növekedést, melynek eredményeként a Zala Megyei Idegenforgalmi Hivatal a nyolcvanas évek közepére az ország öt legnagyobb ilyen jellegű hivatala közé emelkedett. Az irodákon kívül ekkor már tulajdonában volt Zalaegerszegen a turistaszálló, a TV toronyban a kilátó és presszó, Egerváron a várkastély, benne a turistaszállóval, Szentgyörgyvölgyön egy parasztház, kempingek Letenyén, Keszthelyen, Vonyarcvashegyen, Zalakaroson, turistaszálló Keszthelyen, nyaralófalu és két szálloda Zalakaroson. De hatalmas fejlődés tanúi lehetünk a Balaton-part települései mellett Hévízen, Keszthelyen, Alsópáhokon, Zalakaroson, Kehidakustányban, Lentiben, ahol szállodák, üdülőkomplexumok létesülnek, a sármelléki Balaton Airport pedig a kilencvenes évek elejétől lehetővé tette a térségbe érkező charterjáratok fogadását. Az utóbbi évtizedben a megye idegenforgalmában további jelentős előrelépést tapasztalhatunk. Megjelent és egyre erősödik a falusi turizmus, megindult a kerékpárutak kiépítése, egyre több község fedezi fel a turizmusban rejlő lehetőségeket, tavak, szabadidőközpontok kialakításával szélesítik a kínálatot. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Zalában fekvő területei, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton vidéke fokozatosan fejlődő ökoturizmusunk célpontjai lehetnek, emellett a hagyományosan erős ágazatok, a vízparti turizmus, a gyógy- és termálturizmus, vadász- és lovasturizmus egyre szélesedő vendégkört jelentenek. A hévízi strandfürdő a^ 1930-as években (képeslap, Göcseji Múzeum). 315