Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Szilvás Rudolf: Zala megye egésségügye a Kárád-korszakban

Silvas Rudolf: Zala megye egészségügye a Kádár-korszakban Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetésével az egészségügyi intézmények gazdálkodása önállóbb lett, előtérbe került a teljesítményelvű gazdálkodás. 1980-tól a szakmai programok tervezésében Vas-, Veszprém- és Zala megye szakemberei már együttműködtek, amibe később Győr-Sopron megye is bekapcsolódott A megye járóbeteg-szakellátása mind az óraszám, mind a folyamatosan bővülő szakágak tekintetében jelentősen fejlődött. 1957-ben a zalaegerszegi és nagykanizsai rendelőintézetben 369.000 fő volt a betegforgalom, 1989-ben hat rendelőintézetben 2.198.496 fő, ebből 219.975 volt a fogászati kezelés, és 888.912 a labor-vizsgálat. A sportegészségügyi ellátás hozzájárult azokhoz a jó eredményekhez, amelyeket a zalai minősített, valamint az iskolasport elért. 1989-ben a minősítés céljából jelentkező 11.020 vizsgált közül 10.926 volt versenyzésre alkalmas. Az Országos Sportegészségügyi Intézet a nyolcvanas évek zalai sportegészségügyi szervezetét mintául ajánlotta a megyék számára. 1989-ben a tanácsi tulajdonban lévő gyógyító-megelőző intézményekben a szűrővizsgálatokkal együtt — nem számítva a közegészségügyi járványügyi és magánorvosi tevékenységet - 4.800.000 orvos-beteg találkozás történt, egy lakosra vetítve adagosán 16. Terhes, csecsemő- és anyavédelem Az ötvenes évek után a családpolitika egyik fontos láncszeme a terhes-, csecsemő- és anyavédelem, aminek az alapellátástól az intézeti ellátásig jól szervezett hálózata épült ki Zalában. A csecsemő-halálozási mutatók az 1920as évektől kezdve lassan javultak: 1920-ban 192.8 %o, 1940ben 123 %o, 1951-ben 91 %o, 1956-ban 66 %o. Az alapellátásban a gondozást a körzeti orvosok, körzeti csecsemő- és gyermekorvosok és a védőnők végezték. Az 1956. évi 56 gondozói kör 1989-ig 172-re növekedett. A védőnők az év folyamán 86.598 esetben látogatták a csecsemőket. Egy védőnőre 1.798 lakos jut Zalában, az országos 2.038-cal szemben. A gondozókörök munkáját a gyermekgyógyász és a szülész szakorvosból álló mozgó szakorvosi szolgálat éveken át a helyszínen segítette. A szakgondozásban jelentős szerepe volt a centrális terhesgondozásnak és az anya-nővédelmi tanácsadóknak. A megyeszékhelyi A nagykanizsai kórház 1974-ben átadott főépülete (Nagykanizsai Városi Kórház). genetikai labor a magzati fejlődési rendellenességek kórismézése céljából országosan elsőként vezette be a terhesek egész megyére kiterjedő szűrővizsgálatát. A megyei kórház vértranszfúziós osztálya részt vett az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet által irányított kísérleti munkában, amelynek eredményeként az országban kötelezővé tették azoknak a terheseknek a védőoltását, akiknél vércsoport-összeférhetetlenség miatt a magzat károsodása várható. A szakellátás intézeti hátterét a három kórház szülészeti és csecsemő-gyermek osztálya, valamint szakrendelései, továbbá az 1978-ig működő letenyei, novai és az 1982-ig fennálló zalaszentgróti szülőotthon alkotta. A megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának koraszülött és intenzív részlege, szülészeti osztályának terhespatológiai részlege az egész megyére kiterjedően biztosította a szakellátást, és elsők között vezette be a terhesek ultrahangos vizsgálatát. A korszerű diagnosztikai, orvostechnikai feltételek, az alapellátással való szoros kapcsolat lehetővé tette, hogy a csecsemőhalálozás az 1987-1988-1989-es évek átlagában 12.4 %o-re csökkenjen, egyhatodára a 30 évvel korábbinak, ami jobb a 15,8 %o-es országos aránynál. A családvédelmi programok eredményesek voltak, az egészségügyi ágazat feladatkörébe nem tartozó népesedéspolitikai intézkedések viszont nem hozták meg a kívánt eredményt. A születések száma fokozatosan csökken. 1952-ben — Keszthely város és járás 40.000-et meghaladó lakossága nélkül — az élveszületés 5.063, a halálozás 3.186 Zalában. 1989-ben - az időközben visszacsatolt Keszthely és környéke népességével együtt - a megyében a születések száma 3.476-ra csökken, ugyanakkor a halálozás 4.296. A népesség fogyása — az országos tendenciával egyezően — 1980 óta tart. 307