Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség

Zala megye ezer éve nagyának. Jutalmul több esetben összejöveteleket, kirándulásokat szervezett, ahol igen jó hangulatban töltöttek el egy-egy vasárnap délutánt" — emlékezett vissza évtizedekkel később az egyik kórustag. Lelki vezetője volt a Katolikus Férfiligának, mely 1923. március 30-án alakult. A század elején alakult Katolikus Legényegylet összejöveteleitől azonban egy időben távol tartotta magát, mert egy táncmulatságot meglátogatva elfogadhatatlannak találta a párok egymáshoz simulását. (A „modern" táncokat egyébként is erkölcsrontóknak tartotta.) Egész életében igen szemérmesen viselkedett a nőkkel szemben. Előfordult, hogy a keresztelés alatt egyszer sem pillantott az édesanyára. Mégis legszebb pasztorációs eredményeit közöttük érte el. Nagyrészt a Hölgykongregáció tagjaira épült az apostoli hálózat is. A kongregációs hölgyek, a szegényeknek készített kis szeretetcsomagjaikkal Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén látogatták meg a legszegényebb egerszegi családokat. A szociális gondoskodás másik formája volt az ún. „nagytestvéri" rendszer kiépítése a Leánykongregációban. (A „nagytestvérek" a szegénycsaládokban élő „kistestvérek" gondozásában vettek részt.) Az Oltáregyesület tagjai pénzbeli- és ruhasegélyeket osztottak szét a rászorulók között. A Kis Teréz Leánykör tagjainak pedig kedves tevékenysége volt évről-évre a Szent József Szeretetotthon lakóinak megajándékozása. (A szeretetotthont is a plébános építtette, 1937-ben.) A Szociális Missziótársulat 1917 májusában választotta őt egyházi helyettes tanácsadóvá. A nővédelem és csecsemővédelem, valamint a szociális gondoskodás terén jelentős munkát kifejtő társulat — Szirmai Miksáné vezetésével — egyik legfontosabb támaszát jelentette. 1936-ban a társulatnak már 209 tagja volt. Részt vállaltak az idősés betegápolásban, karitatív célú gyűjtéseket szerveztek, születési és temetései segélyeket utaltak ki. Jelentős volt a háziipar egerszegi meghonosításának érdekében kifejtett tevékenységük, például szövőtanfolyamokat szerveztek. A Szent Zita Leányegyesület tagjai cselédlányok voltak. Műkedvelő előadásokat, kirándulásokat rendeztek, illetve a munkájukkal kapcsolatos tanfolyamokat szerveztek. A Katolikus Kör 1936-ban 207 fővel, a Katolikus Népszövetség 337 fővel működött a városban. Utóbbi 1931-ben szerveződött újjá. Szerepét később az Actio Catholica vette át. Az iskolai élet katolikus szervezetei voltak a kongregációk. Ezek 1936-ban, a tanítóképzőben, az állami reálgimnáziumban, a felső kereskedelmi iskolában, az állami polgári leány- és fiúiskolában működtek. Szívgárdákat szerveztek (a káplánok irányításával) az elemi iskolákban. Az egyesületek életében nagy szerepe volt a közös szentmiséknek. Ilyen alkalmakra Pehm minden felnőttegyesületnek meghívót készített, amelyhez aláírási ívet csatolt. A hiányzást később illett kimenteni. A zalaegerszegi egyházközség 1916 végén alakult meg. Első elnöke Bálás Barna volt, akit Pehm idejében Thassy Lajos váltott fel. Sokáig Bődy alispán vállalta az elnöki tisztet, majd Turcsányi Sipos József törvényszéki elnök. Legmegbízhatóbb (és legbefolyásosabb) munkatársait a plébános igyekezett egyházközségi képviselővé választatni. Törekvéseit azonban nem minden esetben koronázta siker. 1922-ben például a Legényegylet és az Ipartestület szavazói kibuktatták Czobor polgármestert, akit azután - némi mesterkedéssel - Pehmnek kellett visszahoznia a testületbe. A hitközségi tanács tagjaival szemben különösen szigorú elvárásokat támasztott: „Elvárható az egyházközségi képviselőktől, hogy úgy házassági-jogi ügyekben, valamint szerepléseikben is, mint mindenben, az Egyház álláspontját képviseljék" — fogalmazta meg elvárásait. Tevékenysége nem korlátozódott csupán a városra. Az 1927-ben megrendezett egyházmegyei zsinat vitatta meg a Zala segély kiáltása című rövid tanulmányát, melyben a megye szomorú egyházszervezeti, szociális és kulturális állapotát mutatta be. A zsinat után Mikes János az egyházmegye zalai területének püspöki biztosává nevezte ki. Működése során tiszteletre méltó eredményt ért el: 9 új plébániatemplom, 7 plébániaház, 9 ideiglenes plébánialak és 12 új iskola felépítésében, alapításában működhetett közre. Erdemeit mutatja, hogy módszereiről 1941ben, a második Érdi Papi Táborban előadást tarthatott. Л ferences templom és kolostor 1927-ben, Serényi Árpád felvétele (Göcseji Múzeum). 252