Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Béres Katalin: A millennium Zala megyében

Béres Katalin: Л millennium Zala megyében kevés örömeiről". Másnap a gimnázium diáksága a hálaadó istentisztelet után a Polgári Egylet nagytermében gyűlt össze, ahol az iskola igazgatója mondott „ódái szárnyalású, fenomenális" beszédet. A polgári fiú és leányiskola megemlékezésén Bartha Gyula igazgató azt hangsúlyozta a diákoknak, „hogy az a haza, melynek ma ünnepet szentelünk, nemcsak ünnepi lelkesedést, hanem mindennapi hasznos munkát is vár tőletek!" A kanizsai izraelita elemi és polgári iskola tanulói is megemlékeztek a jubileumról, iskolájukban megkoszorúzták Magyarország térképét. A Kisdednevelő Egyesület óvodáiban szintén ünnepségeket tartottak. Zalaegerszegen először a főgimnázium — akkor még egyetlen — osztálya tartotta meg ünnepségét a polgári fiúiskola rajztermében, majd a felsőkereskedelmi, a polgári fiú- és a leányiskola közös megemlékezése következett 15 pontból álló műsorral. Délután a diákok majálisra vonultak a kaszaházi erdőbe. 1896. május 10-én országszerte az egyházak rendezték meg millenniumi ünnepségeiket, hálaadó istentiszteleteket tartva. Zalaegerszegen a plébániatemplomban celebrált Te Deumos misén megjelentek a városi és vármegyei tisztikar, a honvédhuszár tisztikar, az iskolák, az egyesületek képviselői, stb. A szertartás fő részei alatt a templom elé kivezényelt díszszázad sortüzeket adott. A mise után a szépen feldíszített, diadalkapus izraelita imaházhoz vonultak és meghallgatták Engelsman Izrael rabbi lelkes beszédét. Nagykanizsán reggel 8 órakor kezdődött a katolikusok, 9-kor a reformátusok, 10-kor az evangélikusok és 11-kor a zsidó vallásúak istentisztelete, amelyek mindegyikén részt vett a város vezetése Vécsey Zsigmond polgármesterrel az élen. Egyedül Letenyén történt egy kis malőr. A katolikus templomba kivonult helybeli notabilitások meglepődve tapasztalták, hogy a pap ünnepi Te Deum helyett csak rendes misét celebrált, amit később azzal magyarázott, hogy a püspöktől nem kapott utasítást az ünnepélyes istentiszteletre. Május 17-én, a település ünnepén azonban pótolták a mulasztást, a főtéren felállított lombsátorban tartották meg a szertartást, mivel a közönség a templomba nem fért be. Ezt az ünnepséget színesítette a lovas bandérium felvonulása, a délutáni gyermekmajális a Papszérűben, sőt az elöljáróság még egy fényképészt is felfogadott, aki fotósorozatot készített az eseményről. (A képek — jelenlegi ismereteink szerint — nem maradtak fenn.) Koreográfiája szerint hasonló, de fényesebb, látványosabb ünnepségek zajlottak a megye három városában. Zalaegerszeg és Nagykanizsa 1896. május 17-én, Keszthely május 10-én tartotta millenáris ünnepségét. Mindhárom városban előkészítő bizottság alakult a rendezvény megszervezésére és az ünnepi határozatok előkészítésére. A zászlókkal, virágfüzérekkel, transzparensekkel feldíszített megyeszékhelyen 15-én kezdődtek a millenáris események. Ezen a napon a városban tartózkodó Dobó-féle színtársulat mutatott be ünnepi előadást, igaz, csekély érdeklődés mellett. Várady Antal: Hunutódok с darabjának megtekintése előtt két allegorikus némajátékot is láthatott a közönség, az egyik a Vérszerződés volt, a másik az Ezeréves Magyarország allegóriája, „középen Ferenc József mellszobrával, amely fölé a nemzet krónikása babérkoszorút nyújt". Az ünnepségsorozat fénypontjaként a vármegyeházán díszközgyűlést tartottak, amelyen nemcsak a város, hanem a megye vezetői is részt vettek. Az összegyűltekhez Szigethy Antal szólt, aki „dacára agg korának, ifjú tűzzel, nagy kitartással mondta el másfél órát igénybe vett gyönyörű ünnepi beszédét". A napot a Korona szálló emeleti helyiségében megtartott 150 terítékes bankett zárta. A gazdagabb, polgárosultabb Nagykanizsa lakossága az önkéntes tűzoltóság zenekarának zenés ébresztőjére ébredt május 17-én. A millenáris bizottság egész napos programot állított össze az ünnepi alkalomra. A városháza nagytermében tartott díszközgyűlésen nemcsak megemlékezésre, az uralkodó portréjának leleplezésére került sor, Л zalaegerszegi gimnázium a 20. s^a^ad elején (képeslap, Göcseji Múzeum). 211