Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Béres Katalin: A millennium Zala megyében

Béres Katalin: A millennium Zala megyében fiairól", Zalaegerszegen pedig az akkori vallás- és közoktatási miniszterről, a város szülöttéről, Wlassics Gyuláról nevezték el a korábbi Iskola utcát. Nagykanizsa az évfordulóra Ferenc József portréját festette meg közgyűlési terme számára. A képet a város 1896. május 17-én tartott ünnepi ülésén leplezték le. A millennium évében országszerte elterjedt a faültetési mozgalom. Zala megyében is szinte minden településen sor került erre az eseményre, amely rendszerint ünnepélyes keretek között zajlott, a település elöljáróságának és diákságának részvételével. A fákat, elsősorban tölgyet, hársfát és gesztenyét, központi helyre ültették, templom vagy iskola köré, esetleg a főtérre. Rendszerint nevet is adtak az elültetett csemetéknek, leggyakrabban a hét vezér nevét kapták, de Nemesrádón pl. Istenre, Királyra és Hazára emlékeztetett az elültetett három hársfa. Zalaegerszegen 1896-ban kétszer is sor került faültetésre. Tavasszal hárs- és tölgyfákat telepítettek a Deák sétatérre, gesztenyefát a Baross ligetbe, ősszel pedig az épülő főgimnázium telkén a növendékek maguk ültettek el kilenc gesztenyefát és három tölgyfát, kettőt—kettőt jobbról és balról a főépület mellé, nyolcat pedig mögötte egy sorban. A földbe ásott csemetéket Vaszary Kolos, Kisfaludy Sándor, Wlassics Gyula, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Arany János, Mátyás király, Árpád fejedelem, Szent István, Szent László, Zrínyi Miklós és Széchenyi István emlékének szentelték. A megyében a legtöbb fát — több mint ezer csemetét — Tapolcán ültették el. A jeles évforduló legfontosabb és valóban „maradandó" alkotásai az ebből az alkalomból épült és felavatott iskolák voltak. Az országszerte átadott mintegy 400 állami, elemi népiskola nagy többsége a nemzetiségi vidékeken épült, azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyarosítást elősegítse. Zalában az elemi iskolák közül elsőként a most Becsehelyhez tartozó polai népiskolát avatták föl 1896. március 18-án. Ősszel került sor a bucsuszentlászlói és a muraszerdahelyi iskolák átadására. A muraszerdahelyi két tantermes, két tanítót alkalmazó iskola avatásáról részletesen is beszámolt a korabeli sajtó, kiemelte, hogy a megnyitó ünnepség fénypontját az „idegen ajkú iskolás növendékek magyar éneke" jelentette. Október 5-én került sor az alsólendvai polgári fiúiskola avatására, amely az akkori nagyközség életének kiemelkedő eseménye volt. 24 éven keresztül a várban működött az iskola, ahova 250 lépcsőn lehetett feljutni. Az új épület, amelyben igazgatói és szolgálati lakások, valamint korszerű rajzterem is helyet kaptak, a közoktatási kormányzat anyagi támogatásával készült el. Az ünnepségen a helyi notabilitások mellett részt vett Mandel Pál, a kerület országgyűlési képviselője, Ruzicska Kálmán tanfelügyelő és gróf Jankovich László főispán is. A hálaadó mise után tartott avatáson számtalan szónoklat hangzott el, mindegyik vezérgondolata az volt, hogy fontos szerepet szánnak az iskolának az általános műveltség emelésében és a vendek magyarosításában. Keszthelyen a magyar királyi gazdasági tanintézet számára emeltek új iskolaépületet a millennium alkalmából. Az alapkő letételi ünnepséget szeptember 1-én tartották a Festetich Tasziló által ajándékozott telken. Az építkezést a földművelésügyi minisztérium finanszírozta. Avatására a Georgikon centenáriumi évfordulóján, 1897-ben került sor, melyen részt vett Darányi Ignác miniszter is, ott hangzott el a fent már leírt javaslata, hogy állítsanak szobrot Festetich Györgynek. Ugyancsak a millennium jegyében kezdődött meg 1896 tavaszán a zalaegerszegi állami főgimnázium építése. Hosszú küzdelem után, 1895-ben engedélyezte a vallás- és közoktatási miniszter, hogy Egerszegen a város által fölajánlott telken, a vármegye, a minisztérium és a város közös anyagi támogatásával gimnázium létesülhessen. Az Alsólendva millenniumi emlékkönyvének belső címlapja (Deák Ferenc Megyei Könyvtár). 209