Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849) - Turbuly Éva: A megye újjászervezése

• Zala megye ezer éve mázasok, testi- és becsületsértések, hatalmaskodások, amelyek ma már bűnügyeknek számítanának. Másodfokon a törvényszék az úriszéktől (a földesúri bíráskodás fóruma), az alispáni és szolgabírói ítélőszéktől fellebbezett polgári ügyeket vizsgálta felül. Büntetőügyekben a törvényszék alá tartozott minden, a megye területén elkövetett bűnügy, kivéve az úriszékek és a privilegizált városok hatáskörébe tartozókat, utóbbi Zalában nem volt. A hűtlenségi ügyeket kivételes, vagy központi bíróságok tárgyalták, súlyuk miatt nem a megye hatáskörébe tartoztak. A törvényszék a századok folyamán a feladatok sokasodása miatt büntető és polgári törvényszékre vált szét, az átfedések azonban még sokáig fentmaradtak. A sedria társas bíróságként működött: elnöke az alispán, vagy helyettese, tagjai a szolgabírók és az esküdtek voltak. Utóbbiak közül a „rendes" esküdtek a szolgabírókat segítették az eljárás különböző szakaszaiban, míg a „rendkívüli", vagy törvényszéki esküdtek bírótársként vettek részt a törvényszékeken. Őket a 18. századtól kezdték táblabíróknak nevezni, kinevezésükre már nem alkalmanként, hanem a tisztújításokon került sor. A táblabíróság egyre inkább a helyi társadalmi elismertség fokmérője lett. A sedria időszakosan működő bíróság volt. Praktikus okokból, a hasonló résztvevői és érdekeltségi kör miatt gyakran tartották közvetlenül a közgyűlések előtt, vagy azok után. Az országos törvénykezési szünetek, például országgyűlések, aratás, szüret, nemesi felkelés idején a megyebeli ítélkezés is szünetelt. A 18. század végére a lakosság számának megkétszereződése, a feladatok sokasodása miatt elavulttá, nehézkessé vált a megyerendszer. A hatékony helyi igazgatás hiánya a század végére már akadályozta az állami feladatok gyors és pontos végrehajtását. Mindez a politikai irodalomban is lecsapódott. Mária Terézia idején Pálffy Miklós, majd II. József korában a jakobinus felkelésben vezető szerepet játszó Hajnóczy József készített tervet a vármegyei igazgatás megreformálására - különösebb visszhang nélkül. II. József nagy ellenállást kiváltó, halálakor visszavont intézkedéseit követően a megyerendszer egészen 1848-ig változatlan maradt. 118