Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

volt. 1935-ben a kataszteri tiszta jövedelem egy holdra számított átlaga országosan 9,0 aranykorona volt, Zalában 7,0. (Ezen belül is a göcseji tájé alacsonyabb, a déli és északi területeké magasabb.) Nem csoda, hogy a termésátlagok búzából, rozsból, árpából kukoricából és burgonyából egyaránt elmaradtak a dunántúli átlagtól. Az intenzív művelési ágak (kert, szántó, rét, szőlő) a kisbirtokra voltak jellemzők, a nagy arányt képviselő nagybirtokra inkább az extenzív ágak (legelő, erdő, nádas). Mindezek eredményeként nagy volt a munkaerőfelesleg. Ennek egy része a századfordulón a kivándorlásban keresett megoldást, 30 esztendővel később - főleg Kelet-Dunántúlra summásnak állt. A bajokat növelte, hogy a világháborút követő infláció, egyéb gazdasági bajok a falut is erősen érintették, a gazdasági válság pedig a termények egy részét is eladhatatlanná tette. A harmincas években néhány jószándékú értelmiségi fiatal rajzolt képet a megye falvainak állapotáról. Páldy Róbert a Móricz Zsigmond szerkesztette Kelet Népében tette közzé Dél-Zala című tanulmányát. Ebben a letenyei járás falvaiban szerzett tapasztalatait összegezte: ,Az emberek iszonyodnak orvoshoz menni a pénztelenség miatt. Kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy esetleg kórházba szállítsák őket gyógykezelésre, mert a legutóbbi időkig sűrűn előfordult, hogy egy családtag kórházi költségeit kitevő pár száz forintot betáblázták a család 1-2 holdas birtokára. ... Villanyról természetesen szó sincs, de a petróleumfogyasztás is a legcsekélyebb. Sok családnál egész évben nem égetnek el egy liter petróleumot." A szombathelyi szeminárium végzős kispapjai 1935 augusztusában gyalog bejárták Göcsej 40 faluját, ennek tanulságairól a következő évben kinyomtatott füzetben számoltak be. íme néhány megállapításuk: „A községet lakó nép roppant szegény. Cselédsorban él mind... A község összlakosságának csak 14 kat. hold szántó birtoka van... Az egész vidéken nagy szegénységet tapasztaltunk, melyet elsősorban a földbirtok egészségtelen eloszlása okoz... A rossz, gyér táplálkozás, a hiányos, szegényes öltözködés, a sok nélkülözés, egészségtelen lakások következménye, hogy annyi betegség pusztítja a népet." Ezek a körülmények is magyarázzák, hogy már az 1935-ös választásokon az elégedetlenséget demagógiával kihasználó nyilasok Zalában feltűnően előre törtek. (A Meskó-féle Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt). A szavazatok 19,7 százalékát szerezték meg, legtöbbet az országban. A későbbi években még feltűnőbb sikert arattak. Jobb volt a helyzet Nagykanizsa és Keszthely környékén, a Balaton-felvidéken. Bár a városok közül Kanizsa stagnált, ipara, a muraközi, horvátországi közvetlen összeköttetéstől el45