Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

ben, Letenyén, Nemesapátiban, Tornyiszentmiklóson, Zalaapátiban, Zalaszentgróton és számos más helyen készült el az új istenháza. A megyében a mai területen 118 műemlék-templomot (vagy kápolnát) tartunk számon, ezek közül 53 épült fel 1750-1800 között, 38-at pedig átépítettek, felújítottak e fél évszázadban. A Zalában nagyobb birtokkal bíró főúri családok nem laktak tartósan a megyében, udvartartásuk nem itt székelt. Mégis fennmaradt néhány szép kastélyuk: Szécsiszigeten, Letenyén, Szentgróton. Kivételt képeztek Festeticsek. Első kisebb kastélyukat György a század fordulóján jelentősen kibővítette, ekkor készült el ma is látható könyvtára, hazánkban az egyetlen, sértetlenül megmaradt főúri bibliotéka. A következő nagyobb átépítésre az 1880-as években került sor, ekkor nyerte el a mai nagyságát, fényűző formáját. A barokk nemesi udvarházak nagyobb részét azóta lebontották, átépítették. Három maradt meg majdnem eredeti állapotban: Deák Ferenc söjtöri szülőháza és kehidai kúriája, valamint a Farkas család 1753-ban épített, 1983-ban szépen felújított kálócfapusztai hajléka Kiskutason. A plébániák újjászervezését követte a iskolák alapítása. Az 1770-ben elrendelt összeírás a megye akkor 519 településén 146, két évvel később 169 iskoláról tudósít. A megoszlás rendkívül egyenetlen volt: az északkeleti részeket sűrűbb, a délnyugati fertályon jóval ritkább a hálózat. A Milejhez tartozó 12 filiában egyetlen tanító sem volt. A lakosság írni tudására következtethetünk egy 1768-as összeírás kérdőíveinek elemzéséből. Ezeket az adatlapokat az elöljáróságok tagjainak is alá kellett írniuk. Ha nem tudták, a nótárius által beírt nevük mellé keresztet rajzoltak. Megyénkben az elöljáróságok legalább egy tagja a községek mindössze 2,7 százalékában tudta leírni a nevét. (Veszprémben 8, Tolnában 9, Fejérben 13, Sopronban 49%.) A középiskolák létesítése összhangban volt a területi különbségekkel. Először 1765-ben Nagykanizsán Batthyány Lajos pártfogása hozta létre a piarista atyák vezetése alatt működő gimnáziumot, 6 esztendővel később Keszthelyen a ferencesek kezdhettek tanítani a Festetics család jóvoltából. A megye északnyugati részén, Egerszegen csak a következő század végén, 1895-ben iratkozhattak be az első gimnazisták. A 18. század zalai eseménytörténete általában belesimul a magyar köztörténet folyamatába. Két olyan időszak volt, amikor az itt történtek némi országos figyelmet, visszhangot is keltettek. 1765 táján, főleg a nagybirtokok modernizálása, árutermelő gazdálkodásának fokozódása következtében a tulajdonosok növelni igyekeztek a jobbágyok terheit. A központi kormány35