Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

V. A török birodalom határán A fellendülésnek az 1526-os mohácsi csatavesztést követő események vetettek véget. Bár a török a maga teljességében csak később jelentkezett, az 1532. évi szultáni hadjárat Zákány­Kanizsa-Kapornak-Vasvár útvonalon vonult át megyénken, hogy azután Kőszegnél megtor­panjon. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János között dúló belháborúk is komoly veszteségeket okoztak. Ezt csak tetézték a század első felének súlyos pestisjárványai. Az 1530-as évektől kezdődően megyénkben is gyors ütemben tért hódít a reformáció. Egyik fő támogatója a házassága révén a kanizsai uradalom gazdájává lett Nádasdy Tamás volt. Alsólendván Bánfi Miklós az új hit patrónusa, aki nyomdát is működtetett, amely ki­nyomtatta a főúr udvari prédikátorának, Kultsár Györgynek a műveit. A század második felé­re a lakosság nagy része már az új hitet vallotta. A reformációval egyidőben a művészetben a reneszánsz stílus válik uralkodóvá. Sainos kibontakozásának lehetősége a vészterhes időkben korlátozott volt, megvalósult emlékeit pedig a török betörés elsöpörte. A kutatás elsősorban épületdíszítésekben és a templomi díszítőfestésekben találta meg nyomait. A megye területének pusztulása a török támadások nyomán az 1540-es években kezdődött meg. Buda 1541. évi elfoglalása után a török a Székesfehérvár-Pécs vonalig terjeszti ki ural­mát, és a nyitott Somogyon keresztül Dél-Zaláig érnek rendszeres beütéseik. Ennek ellen­szerét keresve kezdődik a védelem kiépülése, 1548-ban megalakul a dunántúli főkapitányság. A megye főnemesei erődíteni kezdik váraikat, és a középnemesség tehetősebbjei is berendez­kednek a védelemre, árokkal, palánkfalakkal övezik kúriáikat, templomaikat. A veszedelem igazán azonban csak 1555 után válik mindennapossá Zalában, amikor Toj­gun budai pasa elfoglalta és megszállta Somogy nagy részét, és a megye Kanizsa térségében közvetlenül határos lett a török birodalommal. Az 1556. évi ellentámadás részsikerei, Sziget­vár felmentése, Babócsa és Korotna visszavívása egy évtizedre még stabilizálja a helyzetet, de a török várak a megyehatártól napi járóföldön maradtak. A Balaton és a Dráva között Ka­nizsa vára egyre fontosabbá vált, melyet Nádasdy Tamás épített át ostromot is kiálló korszerű erődítménnyé. 1566-ban aztán elesett Szigetvár, vele vesztek a Dráva menti somogyi erődök is. Új vé­delmi rendszert kellett kialakítani. Erre a Balaton-Dráva közötti észak-dél irányú mocsaras völgyekkel tagolt térség volt a legalkalmasabb. Új főkapitányság alakul Kanizsa székhellyel, 21

Next

/
Thumbnails
Contents