A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Néprajz - Dömötör Sándor: Göcsej és Girgácia
GÖCSEJ ÉS GIRGÁCIA 261 A mondottak kiegészítése végett utalnunk kell a Girgácia szó sajátos hangulati árnyalatára is. A debreceni diáknyelvben egykor divatos Bergengócia > Gergengócia név sem konkrét tájra, vidékre utal, hanem elképzelt, igen messze levő, talán nem is létező hegyes területre. így lett népmeséinkben és meseirodalmunkban a Bergengócia szó jelentése „meseország, nemlétező birodalom". Nemcsak Zakál és Bérezik, hanem ma is élő őrségi adatközlőim szerint a Girgácia szó mindig a Vas megyei őrség tréfás neve volt; véleményük szerint talán csak az elnevezés hasonlósága miatt hozták kapcsolatba Göcsejjel. Öriszentpéteren, Szalafőn és Kercaszomoron különösen a református papok és tanítók erősítgették nékem, hogy a pápai kollégiumból a nagy ünnepekre küldött legátusok nevezték Girgácianak az Őrséget azért, mert az általuk látogatott egyházkerület legmesszebb levő része volt. Vakarcs Kálmán, a szentgotthárdi járás néprajzi leírója is megerősíti, hogy a pápai legátusok nevezték el ezt a hegyes-völgyes, girbegörbe vidéket Girgáciánaak. 18 Népmeséinkben a XIX. század folyamán játszi képzéssel, latinos végződéssel meglehetősen átformálva találunk földrajzi elnevezéseket. A burkus, prusszus, ánglus, ánglius stb. latinos jellegű népnevek használata ma is tréfás jellegű, régen is az volt. Ezeket a szavakat oly emberek is megértik, akik nem tudnak latinul. A latinosított országnevekből elvonás útján keletkeztek a népnevek: Francia, Scithia, Bosnia>francia-, szittya-, bosnya(ország). Ezek tehát latinos végződésű nem-latin (ál-latin) szavak. 19 Az ex~ periantia, aperentía, oberentia > operentia („külső-, túlsó-, felső-országokban való vándorlás") latin, illetve latinosított szavaknak az iskolai (diák-) nyelvben való tréfás alkalmazása és vegyülése következtében olvadt öszsze a „tanulmányút, vándorút" és a „felső világ, túlsó vidék, nagyon meszsze levő ország" jelentése a népmesékből ma is jólismert óperencia szavunkban. 20 A népnyelvbe diákok közvetítésével is jutottak el kíinos szavak, különösen a diákok szokásos vándorlásával, országlátáKával, ':r \fálko* zásával kapcsolatban. A Girgácia is ilyen tréfás ál-latin szó. А КггсаЖегсаЖегка szóból játékosan kifundált Kerkatia > Kirkatia eredetileg a Kerkavidékre utalt. Ez a terület azonban sem ma, sem a régi időkben nem egyezett meg sem az Őrséggel, sem Göcsejjel, hanem mindegyikből foglalt magába egy részt. Láttuk, hogy eredetileg a Kerka forrásvidékére, később azonban az Örségre is, Göcsejre is alkalmazták. A név eredetileg nem szerepelt sem népmesékben, sem népszokásokban, csupán a parasztsággal együttélő falusi értelmiség körében élt. Hasonló hangzásánál fogva használata során az Óperencia-, Bergengócia-féle szavak csoportjába került, mivel az ország legszélén levő vidéket, az ismert világ szélén, perifériáján levő országrészt jelentette. Alakilag tehát önálló képződmény, mely a pápai kollégium művelődési hatósugarának emlékét őrzi: Göcsejjel a göcseji Kerkavidék révén került kapcsolatba. 21 Dömötör Sándor 1в Vakarcs Kálmán: A szentgotthárd-imuraszomibetd járás ismertetése. Szombathely, mm. 67. 10 MNy. XIII. 286.; Nyr. LXXII. 2(40. ** MNy. XXIX. 286; Nyr. LXXII. 2411. . 21 Vö. Dömötör Sándor: Girgácia. MNy. LVI. 3-84—366.