A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Dömötör Sándor: Göcsej és Girgácia

GÖCSEJ ÉS GIRGÁCIA Girgácia a diáknyelvben olyan isten háta mögött fekvő helyet jelent, ahová senki sem kívánkozik. Tréfásan Göcsejt is nevezik Girgáciának, — különösen „az ott lakó s környékbeli értelmiség."

1 Gönczi Ferenc szerint e szó „egész valószínűséggel a Göcsej szó gúnyos latinizálása."

2 Gönczi vitába száll Sebők Samuval, ki a zalaegerszegi gimnázium 1899—1900. tanévi értesítőjében Göcsej állítólag latinosított nevéről így ír: „A néphumor egyszerű megnyilatkozásában ezt a vidéket az elmaradottság komikus mintaképének állíthatta oda és Girgáciának nevezi. Hiúságát is kellemesen érinti, ha Girgáciának hívják."

3 Látszólag Göcsej és Girgácia azonosításban kételkedni nincs okunk, mert pl. a Vasmegyei Lapok 1885. december 17-i számának Cs. J. jelzésű tárcaírója Göcsejország (Girgácia) című néprajzilag is érdekes leírásában a göcseji ember „kimegy az erdőre, levág néhány fát ... s beviszi Girgácia fővárosába ..." Gönczi megfigyelései szerint azonban „a nép ezen elnevezést sem komolyan, sem tréfásan nem használja," — egyszerűen nem ismeri.

4 Gönczi ezen közlését újabban Szentmihályi Imre is megerősíti.

5 Az EtSz a Girgácia szót a Bergengócia szó alakváltozatai között sorolja fel, mivel Girgácia jelentése teljesen azonos Bergengócia jelentésével. Jókai Mór szerint „Bergengóciának neveznek pedig a debreceni diák műnyelvben minden olyan falut, aminek a nevét még a mappán sem találni."

6 Iskolásgyermek által írott mesében tréfás nevek között ma is találkozunk vele: „Nekeresdország királya, Nevenincs őfelsége a bergengóciai hajtóvadászaton. . ."

7 Simonyi szerint a Bergengócia jelentése „hegyes vidék" s vox hibrida a német berg szóból a latin ia képzővel. A Gergengócia alakváltozat játszi szóképzéssel megrövidült változata a Girgácia, s a használat folyamán a „hegyes vidék" jelentés „isten háta mögötti hely" jelentéssé alakult. Idővel a hegyekre való utalás teljesen elmosódott, csupán a falu, vidék félreeső, messzelevő, elmaradt volta élt a tudatban.

8 Eszerint a magyarázat szerint a Girgácia szó nem a Göcsej szó tréfás latinizálása, hanem a Bergengócia szó alakváltozata. Tetszetőssége ellenére a Gergengócia— Girgácia származtatást sem tartjuk kielégítőnek. 1 Tolnai Vilimos: Girgácia. Magyar Nyelv, XIII. (1914.) 303. и Gönczi Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 22. - 3 Gönczi: i. m. 663. A 12. sz. jegyzetben. 4 Gönczi: i. m. 22. 5 Szentmihályi Imre: A göcseji nép eredethagyománya. Bp. 1968. 6." e Dekameron, III. 8. 7 Körösi Jolán: Ki korán kel, aranyat lel. Népszabadság, 1958. dec. 2il. 9. 8 (Magyar Nyelvőr, VIII. 298. 17*