A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Régészet - Bóna István: A becsvölgyi női idol
A BECSVÖLGYI NÖI IDOL 91 «nnek a látszólag megoldhatatlan időrendi és művelődési helyzetnek a nyitja? Ha jól megfigyeljük a retzi—gajári típus vezető edényformáját, látjuk, hogy az péceli bögrékre 51 nagyon emlékeztető magasfülű csésze. Mélyen vésett (vucedoli szerű) mintái gyakran csillag alakban vannak az edény fenekére komponálva. Ugyanezt a mintát, szintén mésszel kitöltve találjuk a hasonló péceli csészéken 52 is. A retzi bögrék tehát afféle ,,pécelesedett" vucedoli, vagy vucedoli hatású péceli típusok. A péceli kultúra belső időrendi tagozódásáról még keveset tudunk. A déli eredetű kultúra magját alkotó csontvázas temetők az Alföldről csak a Dunántúl keleti felére terjednek át. A csontvázas temetkezés tömbjét körülölelő hamvasztásos csoportjai később kezdődnek (és végződnek), 53 mint az anyaterület művelődése. Az is egyre inkább kibontakozik, hogy a kultúra É—ÉNy-i expansiója, szlovákiai, ausztriai és morvaországi telepei a legkésőbbiek és a korai bronzkort kialakító déli törzsek nyomására észak felé húzódó péceli nép hagyatékai. 54 E hármas időrendi tagozódással megmagyarázható a fenti látszólagos ellentmondás. Szlovéniából és a DNY-Dunántúlról (Zala rn., Vas m. nyugati fele, Dél-Burgenland) eddig nem ismerünk péceli leletet. 55 Viszont Becsvölgyétől egészen az Adria partjáig (Predjama) 56 megtaláljuk a retzi típust. Ezen a területen jelentkezik először és tisztán a vucedoli kultúra is. Azok az elemek, amelyek a Retz—Gajár— Furchenstich kerámika képében a késői bapska—lengyeli kultúrához, Erdélyben a festett kerámikás csoportokhoz csatlakoznak, körülbelül egy időben érkezhettek a péceli kultúrát kialakító népcsoportokkal. Egymásba ütközve kitértek kelet felé Erdélybe, nyugaton pedig a Dráva—Száva között az Alpok peremén a Nyugat-Dunántúlon és a Duna északi folyása mentén helyezkedtek el. Münchsöféntől Alsó-Ausztrián, Dél-Morvaországon és Szlovákián át húzódnak leleteik a péceli tömbtől északra egészen Budapest környékéig (Koroncó, Süttő, Zebegény, Tabán). 57 Ök honosítják meg ezen a területen először a hamvasztásos temetkezés szokását. A péceli nép terjeszkedésével azonban a Duna mellékéről kiszorultak vagy mint a hamvasztás átvétele mutatja, összekeveredtek velük a retízi elemek. Ezalatt Szlovéniában zavartalanul alakult ki retzi hatásra •a vucedoli kultúra legkorábbi fázisa. Amikor azután a somogyvár—gönyűi csoport embere a bronzkor elején a Dunántúlra nyomulva elfoglalja a péceli telepeket, ugyanezt teszik a „vucedoliak" a Szerémségben pl. Sarvason és Vucedolon. A somogyvár—gönyűiek a Balatontól DNY-ra is benyo51 Banner, J. i. m. 14. t. 6; 7. t. 6; 25. t. 5; 42. t. 10; 5l2. t. 212'; 53. t, 56; 58, t. 4—5; 113. típustábla 26—31 változatok, 114. t. 41. r ' 2 Banner, J. i. m. 119. típustábla alul. 53 Banner, J. i. m. 186—187. 54 Kalicz, N., Annales Univ. Sect. Hist. 1958. s. a. 55 Banner, J. i. m. térkép. 58 Korosec, P. i. m. 377., V. t. • q Gallus, S., Győr története a kőkortó] a bronzkorig (Győr története, Győr 1942) XIX. t. (Koroncó). Zebegény: MNM 20, 1936, közöletlen, Süttő: Makkay János szíves közlése, állítólag hamvasztásos sírlelet. Tabán: Tompa F., Budapest története I. ősikor, (Bp. 1942) VIII. t. 17—19. A Duna-könyöktől 1 Erdélyig természetesein még számos szórványos retz—gajári típusú edényt isimerünik, de ezek felsorolása itt nem < feladatunik.
