A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Korek József: Adatok Zala megye őskorához

ADATOK ZALA MEGYE ŐSKORÁHOZ 77 aranyékszer kérdését is, mint olyan analógiát, amely funkciójában lényegében azonos és több egyező vonást is mutat. Bár korhatározó analógiát nem lát, mégis összefüggést vél felismerni és mint a dudoros korongok továbbfejlődését lehet az alábbiakat felfogni.

13 A formai egyezések felvetik annak lehetőségét, hogy az óbébai aranyékszerek segítségével keltezzük a csáfordi lemezeket. Kalicz N. kimutatta, hogy az óbébai 49. sír edénye északi és zsinírdíszes kerámia hatását mutatja, amelyben az alsónémedi legkorábbi hazai bronzkor közvetítő hatását véli felismerni.

14 Az óbébai sírok közel állanak az alsónémedi temetőhöz s így datálásuk teljesen összhangban van a csáfordi lelőhelyen talált cserépanyaggal. Más oldalról az óbébai temetőben olyan tárgyak is előfordulnak, amelyek D-i kapcsolatra utalnak, mint ezt a temetőben előforduló ciprusi tűről és kétfülő korsóról B. Kutzián Ida történeti tanulmányában kimutatta.

15 E párhuzamosítás! lehetőségek ellenére sem látok szilárd alapot a csáfordi aranylemezeknek az óbébai temető sírmellékleteivel való keltezésére. A korongok funkciója véleményem szerint összefügg a neolitikumban már használt kagylóékszerekkel.. Spondylusból csiszolt fűzőlyukkal ellátott díszek nemcsak funkcióbeli, formai, de tartalmi egyezést is mutatnak. A legtöbbször két fűzőlyukkal ellátott példányok mellett a három átfúrással készített példányok is előfordulnak, sőt az átfúrások háromszög elrendezése is megtalálható.

16 Az ovális alakú kagylócsüngők nem túl gyakori volta azt mutatja, hogy bennük nem a többség által viselt, mindenki által hordható ékszertípust kell látni, hanem olyant, amely inkább a közösségben elfoglalt, megkülönböztetett helyzetet jelez, mint erre már Sacken is utalt.

17 Ebből kifolyólag nem tekinthető egy kultúra kizárólagos sajátosságának, találkozunk vele lineáris, bükki, tiszai környezetben éppen úgy, mint a kora rézkori kultúrákban.

18 Nagy területeken való előfordulását természetszerűleg a nyersanyaggal kapcsolatos cserekereskedelem is indokolja, de ugyanennek lehetősége még fokozottabban jelentkezik a rézkorvégi időszakban a nagyobb arányokban kibontakozó cserekereskedelem révén (obszidián, réz-raktárlelet). Az eddig előkerült korongok lelőhelyének nagyobb része ismeretlen. A stollhofi,

19 a csepini,

20 a csáfordi, a bodrogkeresztúri kultúra formakészletével összefüggő, de a korongok felé is kapcsolatot mutató progari

21 import idolcsüngő lelőhelyei azt mutatják, hogy a bodrogkeresztúri kultúra elterjedési körén 13 Patay P.: Arch. Ért. 86 (19Ш) 44. XVII. t. 5, 6., XIX. t. 1, 5. v Kalicz N.: Arch. Ert. 84 (1957) 130—133. f» B. Kutzián L: AAH 11 (1909) 1®6. lü Istállóskő; Korek, AAH 5 (1955) 143, Abb. 1. 27. 17 Sacken E.: Die Funde an der Langen Wand bei Wiener Neustadt. Sitzungsberichte der Phil. — Hist. Klasse der Kais. Akademie der Wissenschaften. 49 (Ш35) 21—22. L. Fettich, AAH. 9. (1959) 85. • lö S. Vend: Spondylové sperky v. Podunajském neolitu. Arch. Roz. 11 (Ш59) 5. №9—738. iy Sacken, E.: i. m, 1©—.17, 12^—13. kép. 20 „Csepin (Verőce m.) Aranykincs, aranylemezből vert korongos ékszerek pontés körömdíszekkel, a M. N. Múzeumban 3 darab. MNM LVI 43—415; lerajzolva XLV 1. a bécsi cs. múzeumban 2. Trouvailles 67," Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban II. 21. 21 Vinski—Gasparini: Zlatni nalaz iz Progra u Sprijemu Vjesnik za Archeologiju i Historiju Dalmatinsku. Split LVI—LIX (1954—S7) 6—10.