A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Geológia - Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján

60 DEDINSZKY JÁNOS végbe, az olajnak volt ideje oxidálódni. Minden valószínűség szerint, a hidrológiai viszonyoknak olyannak kellett lenni, hogy az olajat nem tudta kiszorítani a víz a felszínre. E szerint a karsztvíz nívó nem érte el a pre­torton eróziós felszínt. A torton transgressio folytán a már eddig kialakult domborzat elfedődött, és így a telep megőrződött. Erre utal az olaj nagy viszkozitása, magas fajsúlya és aszfalt tartalma. A levegővel való érintke­zés időszakában az olajból a gáz és egyéb könnyű részek eltávoztak, kiala­kult egy erősen oxidált, aszfaltos kéreg a kőzetben az olaj felszínén. Ez az aszfalt kéreg azután a mélységbe kerülésekor a hőmérséklet hatására új­ra feloldódott. Az olaj anyakőzete minden valószínűség szerint mezozoos. Két lehe­tőség van: vagy az agyagos változatos kifejlődésű triász, amelyben igen gyakoriak az olajnyomok, vagy a kréta gryphaeás összlet alja. Az eddigi eredményes kutatások alapján Göcsej egész területén re­mény van az olaj találásra. Kutatása a töréses szerkezet miatt igen nehéz és költséges. Eredmény esetén azonban bőven visszafizeti a ráfordított költségeket. Dedinszky János IRODALOM Vadász Elemér: Magyarország földtana, — valamint a Kőolajipari Tröszt nyom­tatásban meg nem jelent, „Salomvári nagyszerkezetire vonatkozó jelentései.

Next

/
Thumbnails
Contents